Keményen játszik az IMF, de nincs idő őszig

Az októberi önkormányzati választások miatt némi időbe telhet, míg Magyarország új megállapodásra jut a nemzetközi hitelezőkkel - írta elemzők vélekedésére hivatkozva a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE). Londoni elemzők szerint ugyanakkor a hitelminősítők lehet, hogy nem fognak őszig várni

Az újság internetes felületén megjelent cikk feltételezését azzal támasztotta alá, hogy a Fidesz a megszorító intézkedések elleni kampány eredményeként került kormányra, és "valószínűtlen, hogy olyan kiadáscsökkentést hajtana végre, illetve úgy módosítana a szociális jóléti programokon, amivel elidegeníthetné a választókat".
   
Az írás részletesen beszámolt arról, hogy nem sikerült eredményesen lezárni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott, esedékes hitel-felülvizsgálati tárgyalási fordulót, a nemzetközi intézmények képviselői a hét végén elutaztak Budapestről. "Meglepő, hogy az IMF ilyen keményen játszik" - idézte a WSJE Timothy Asht, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piacokkal foglalkozó, londoni székhelyű részlegének vezetőjét. Ash szerint "ez potenciálisan veszélyes stratégia. A globális talpra állás törékenynek látszik, és az európai gazdaság általában nehézségekkel küzd".
   
Megfigyelők arra számítottak, hogy az IMF és az EU megállapodik Budapesttel, "ha másért nem, a stabilitás érdekében" - írta a lap. Idézte Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azon korábbi kijelentését, miszerint "a magyar válság árnyékbokszolás, nem igazi krízis", ezzel szembeállítva Rehn szombati nyilatkozatát, amely már arról szólt, hogy a túlzott deficit csökkentése "kemény döntéseket igényel majd a kiadások terén".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez irányította a forint gyengülése, illetve az IMF és az EU ügyében az újságírókat Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Fidesz-KDNP-frakcióülésére érkezőben.

Egyelőre csak a döntések elhúzódásáról van szó - jelentette ki az MTI-nek Kovács Álmos, a korábbi Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára arról, hogy megszakadtak a tárgyalások az IMF és az EU delegációjával a Magyarországgal kötött hitelmegállapodás teljesítéséről. A Végső döntést az ügyben a Nemzetközi Valutaalap esetében az igazgatótanács, illetve az Európai Unió ECOFIN-je (az unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa) hozza majd meg - hangsúlyozta.

Legfrissebb devizaárfolyamok
   

Nem csupán a forint, hanem a lengyel zloty és más kelet-európai fizetőeszközök is "járulékos kárt" szenvedhetnek - írta az EUobserver című, uniós kérdésekkel foglalkozó brüsszeli hírportál azzal kapcsolatban, hogy a hét végén nem sikerült eredményesen lezárni a nemzetközi hitelezők és Magyarország közötti esedékes felülvizsgálati tárgyalási fordulót.

A The Wall Street Journal Europe ugyancsak hétfőn portrét és interjút közölt Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, aki egyebek közt elmondta, hogy a nyugat-európai anyabankokkal rendelkező magyarországi pénzintézetekhez képest az OTP egy kissé máshogy viszonyul a bankadó kérdéséhez. A kitűzött államháztartási hiánycél elérése ugyanis kiemelt jelentőségű - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató, aki arra figyelmeztetett, hogy a szektort érintő adónak átmenetinek kell lennie, különben nem tudják növelni finanszírozási képességüket a bankok, ez pedig a reálgazdaságnak sem jó.

 

Az a kérdés, adnak-e időt

Az őszi önkormányzati választásoknak szerepük lehetett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalások sikertelenségében, ám nem biztos, hogy a piacok az októberi választásokig hagynak időt Magyarországnak, és ha nem születik "nagyon gyorsan" megállapodás, a hitelminősítők is ronthatják a magyar adóskockázati besorolásokat - vélekedtek hétfőn londoni felzárkózó piaci elemzők.

A londoni kereskedésben hétfőn jelentősen megugrottak a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai. Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői az MTI-nek elmondták: a kora délutáni kereskedésben 366 bázispont - minden 10 millió euró magyar adósságra évi 366 ezer euró - volt a magyar szuverén törlesztési kockázatra köthető biztosítási kontraktusok ára a 316,4 bázispontos előző záró után.
   
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője hétfői londoni kommentárjában kiemelte: az IMF eddig "figyelemreméltó rugalmasságot" tanúsított Magyarországgal szemben. A valutaalap a rossz makrokörnyezetre tekintettel többször is hozzájárult a tavalyi és az idei államháztartási hiánycélok emeléséhez, azonban "úgy tűnik, hogy az IMF-nek elege lett ebből", és most már "nem hajlandó babrálni többé a költségvetési célokkal". Timothy Ash szerint mivel a Fidesz-kormány nem kívánta volna lehívni a hitelkeretből azt a részt, amely a felülvizsgálat sikere esetén hozzáférhetővé vált volna, a hiányfinanszírozást a történtek közvetlenül nem fogják érinteni.
   

Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő - Standard & Poor´s, Moody´s Investors Service, Fitch Ratings - egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P "BBB mínusz" osztályzatánál a Fitch egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody´s még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) besorolással listázza a magyar államadósságot. A magyar osztályzatok kilátását a Standard & Poor´s tavaly negatívról stabilra javította vissza, az akkori magyar kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítéseinek eredményeivel indokolva a lépést. A másik két cégnél negatív kilátás érvényes a magyar besorolásokra.

A közvetett hatás azonban súlyos lesz: a magyar államadósság hozama emelkedni fog, még drágábbá téve a hiteleket a kormány számára. Ez nem csupán kiadási oldali nyomásként fog megmutatkozni - jóllehet az idei kamatköltségek várhatóan elérik a hazai össztermék 4,2 százalékát -, de teljes körű eladási hullám kialakulása esetén a deficitfinanszírozás már nagyon nehézzé válhat, és Magyarország esetleg nem tudja majd teljes mértékben megújítani a lejáró követeléseket - vélekedett az RBS vezető felzárkózó piaci szakértője. Ash szerint "úgy tűnik, hogy a kormány nem tanult az előző bakiból, a piac pedig nincs abban a hangulatban, hogy szemet hunyjon a költségvetési lazaság felett". Hacsak nem sikerül "valamiről nagyon gyorsan megállapodni", felmerül az a kockázat is, hogy a hitelminősítők rontják Magyarország adóskockázati besorolásait a hétvégi fejleményekből eredő bizonytalanság miatt - vélte az RBS elemzője.
   
Az RBS szakértőjének hétfői kommentárja szerint eddig az IMF-program folyamatos teljesítése támasztotta alá a magyar adósbesorolásokat, ám ez veszélybe kerülhet, ha Magyarország "letér az útról". A Royal Bank of Scotland londoni vezető elemzője szerint ha az IMF-finanszírozás hosszú távra kiesik, kétséges, hogy Magyarország képes lesz-e finanszírozni magát. Timothy Ash szerint a hétvégi fejlemények váratlanok voltak, a piaci konszenzus az volt, hogy a kormány végül - ha vonakodva is - elfogadja az IMF követeléseit. Az, hogy a kormány kész letérni az eddigi pályáról, az IMF pedig hajlandó "a kemény játékra", jelentős mértékben negatív fejlemény Magyarország és a térség egésze számára.

Az RBS elemzőjének várakozása szerint ha az árfolyam megközelíti a 300 forint/eurót, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kénytelen lesz intervenciót végrehajtani a forint védelmében, tekintettel a háztartások és a vállalkozások nagy összegű nyílt nettó devizapozícióira. Ha az árfolyam átlépi a 300 forintot, az MNB kamatemelésre kényszerülhet - tette hozzá Ash.

A UBS bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői hétfői kommentárjukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jóllehet Magyarország az idén már tudta magát finanszírozni a piacról, mégis szüksége lesz egy új IMF-programra a jelenlegi lejárta után, az új kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalom erősítése végett. A ház szerint az októberi magyarországi önkormányzati választásoknak is szerepük lehetett abban, hogy a magyar kormány nem volt hajlandó engedni a valutaalappal és az EU-val folytatott tárgyalásokon. A UBS szakértői szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy amint az ország túljut a választásokon, a kormánynak sikerül majd megállapodásra jutnia az IMF-fel és az unióval.

Addig azonban egyértelmű annak a kockázata, hogy a magyar piacok súlyos nyomás alá kerülnek, tekintettel az egyébként is törékeny globális befektetői hangulatra, és a piac esetleg az őszi választásokig sem enged időt a magyar kormánynak. Ebben az esetben a kormánynak már előbb fel kell mutatnia olyan intézkedéseket, amelyek "hűtik a befektetői kedélyeket", különben - főleg akkor, ha a forint tartósan gyengül - az MNB kamatemelésre kényszerülhet - jósolták hétfői kommentárjukban a UBS londoni elemzői.

Szeptemberben visszatérnek

Egyáltalán nem került veszélybe a magyar gazdaság stabilitása az IMF delegációjának távozása miatt - mondta Matolcsy György hétfőn egy bécsi sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva. A magyar kormány ellenőrzés alatt tartja a költségvetési egyenleget és elkötelezett a 3,8 százalékos hiánycél mellett - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter. Rámutatott, hogy 2010-ben mindössze három európai uniós tagállamban lesz a hazai össztermék (GDP) három százalékánál kevesebb a hiány. A 3,8 százalékos eredmény ezért kivételesen jónak számít - jelentette ki a miniszter.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) tárgyalódelegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra, és a megbeszélések eredményesen zárulnak majd. A CNBC amerikai tévécsatornának adott hétfői nyilatkozatában a miniszter hangsúlyozta: az IMF, az EU és a Világbank készenléti hitelkeretéhez kapcsolódó megegyezés végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló tárgyalások "nem omlottak össze, hanem a megbeszélések egy bizonyos szakaszában véget értek."
   
Matolcsy György hozzátette: a kormány elkötelezett, hogy teljesíti a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, az IMF és az EU küldöttségei pedig elismerően fogadták a kormány első gazdasági akciótervét, amelynek révén pontosan 3,8 százalék lesz az idei deficit.
   
A nemzetgazdasági miniszter szólt arról, hogy a kormány tárgyalópartnereinek "nem tetszett" a tervezett bankadó, annak mértéke miatt, de a költségvetési hiánycél elérése érdekében ki kell vetni az adót. Matolcsy György hangsúlyozta: a bankadó a megszorító csomag alternatívája, az utóbbi évek megszorító politikáját pedig nem kívánja folytatni a kormány.

Kérdésre válaszolva Matolcsy György kifejtette: a kormány nem számít arra, hogy növekednek a hitelfelvételi költségek, hiszen Magyarország az idei 3,8 százalékos, és a jövő évi 3 százalék alatti hiánnyal a legjobbak között van az Európai Unió 27 tagországa között. A nemzetgazdasági miniszter a CNBC-nek elmondta: az IMF és az EU küldöttségei szeptemberben térnek vissza Magyarországra, és a tárgyalások végül eredménnyel zárulnak majd.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor zárható le a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségnyújtás újabb felülvizsgálata - mondta hétfőn Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. Az uniós végrehajtó testület napi sajtótájékoztatóján olyan kérdés hangzott el, hogy mi lenne a következménye annak, ha megállapodás nélkül zárnák le a felülvizsgálatot. Az illetékes szóvivő erre nem tudott válaszolni, de hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálatot nem zárták le eredménytelenség miatt, a lezárást elhalasztották, mert kérdések maradtak nyitva - tette hozzá.

MTI, Privátbankár