Miután az euró tavaly április óta nem látott mélységbe került, némileg korrigált, 1,3112 dollárra emelkedett, de így is jócskán elmaradt a hétfő délutáni 1,3212 dolláros szinttől.
A CMC Markets egyik londoni elemzője szerint az euró a következő napokban is nyomás alatt áll majd, 1,31 dollár alá csúszhat.
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 110 milliárd eurós segélycsomagot fogadott el Görögországnak, amiért cserébe 30 milliárd euró bércsökkentést és adóemelést várnak a következő években.
Legfrissebb devizaárfolyamok
Közben az arany ára átlépte tavaly december óta első alkalommal az unciánként 1190,00 dolláros határt. Az aggodalom, hogy Görögország adósságszolgálati problémái átterjedhetnek az eurózóna többi, magas költségvetési deficittel terhelt tagállamára is, előtérbe helyezte az arany biztonságos befektetési eszközként betöltött szerepét a nemzetközi piacokon.
Az arany azonnali ára a londoni kereskedelemben unciánként (31,1 gramm) 1191,90 dollárig, 2009. december 4 óta a legmagasabb szintre emelkedett. Később a jegyzés 1191,10-re korrigált. Az arany ára euróban rekordra, egészen 900,95-ig emelkedett unciánként, majd 900,09-re csúszott vissza. Hétfőn délután 895,79 eurón állt a jegyzés.
Sztrájkok bénítják Görögországot
Demonstrációk mellett munkabeszüntetéssel is tiltakoznak Görögországban a kormány megszorító intézkedései ellen; kedden délelőtt a közszolgálati dolgozók 48 órás sztrájkot kezdtek, este pedig a légiirányítók lezárják az ország légterét.
A kőolaj ára New Yorkban több mint két dollárral, Londonban ennél szerényebben csökkent kedden délután a görög költségvetési gondokkal kapcsolatos aggodalom felerősödésére, továbbá azokra a várakozásokra, hogy a múlt héten nőtt az amerikai olajtartalék. Röviddel 16 óra előtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,76 dollár csökkenéssel 87,18 dolláron állt. A nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 83,89 dolláron volt 2,30 dollár eséssel. |
Este 23 órától a légiirányítók is sztrájkolnak. Az ország légterét egészen szerda este 23 óráig lezárják. Szerdán a rádióban és a tévében nem lesznek hírműsorok, mert az újságírók is csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
A gazdasági megszorító intézkedések ellen tüntetők egy csoportja az athéni Akropolisz falaira feszített ki transzparenseket kedden. A Görög Kommunista Párt körülbelül száz szimpatizánsa hajnalban lefűrészelte a lakatokat a fellegvár kapuiról, behatoltak a területre, majd "Európa népei, lázadjatok fel!" feliratú transzparenseket feszítettek ki a Parthenónhoz közeli falszakaszon, egy görög és egy angol nyelvűt. A tüntetők vörös zászlóval a kezükben álltak Pallasz Athéné temploma mellett. A rendőrség kivonult a helyszínre, de nem avatkozott be. A demonstrálók a turistákat nem akadályozták semmiben.
"Ez egy Európa népeinek szóló üzenet. Az embereknek ugyanolyan gondjaik vannak mindenütt. Szervezett tüntetésekkel tehetünk a saját sorsunkért, hogy ne az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap irányítsa életünket" - jelentette ki az egyik tüntető, a kommunista párt egyik tisztségviselője.
Egyszeri plusz adó a vállalati profitra
A görög állam egyszeri pótlólagos adót vet ki a vállalatok idei profitjára annak a hároméves tervek a keretében, amelynek célja az államháztartási hiány három százalék körüli szintre csökkentése a tavalyi 13,6 százalékról - tartalmazza a görög parlamentnek kedden eljuttatott kormányterv. Ennek értelmében a 300 ezer euró adózott eredményig 4 százalékos plusz adóval sújtják a cégeket, míg az 5 millió euró fölötti profit után 10 százalékos egyszeri adót kell befizetni az államkasszába.
A görög kormány már májusban elindítja privatizációs programját, amelytől 2,5 milliárd euró bevételt remél az idén - írta kedden az Imerisia című athéni üzleti lap. A bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 1 százalékának megfelelő összeget az athéni vezetés elsősorban a nemzeti vasúttársaság (OSE), a Hellenic Postbank kereskedelmi bank, az OPAP szerencsejáték-szervező monopolvállalat és a DEI áramszolgáltató közműcég részleges, vagy teljes privatizációjával kívánja előteremteni - írta a lap.
A kormány arról is határozott, hogy eladja két kaszinó állami tulajdonrészét, további tervei között pedig szerepel a pireuszi és a szaloniki kikötőt üzemeltető társaság, és az athéni vízművek értékesítése - írta források megnevezése nélkül az Imerisia.
A privatizációs program megindítása hónapok óta húzódik. Korábbi sajtóhírek szerint a kormány szinte minden mozdítható értéket eladna, például az Olympic Airlines privatizációja után az államra maradt Airbus repülőket és az ország legnagyobb olajfinomítóját működtető társaságot is.
A német bankok is beszállnak
A német bankok is részt vesznek Görögország megsegítésében - erről állapodott meg kedden Berlinben Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter több németországi magánbank, köztük a Deutsche Bank vezetőivel.
Kiszivárgott értesülések szerint a bankvezetők, Josef Ackermannal, a Deutsche Bank elnökével az élen ígéretet tettek arra, hogy nem változtatnak a görög állammal szembeni hitel-, illetve kölcsönpolitikájukon. Ígéret hangzott elé arra vonatkozóan is, hogy hozzájárulnak a 22,4 milliárd euróra tervezett német állami szerepvállaláshoz.
A pénzügyminiszter szerint a megállapodásnak bizalomépítő jelentősége is van, a politika és a pénzügyi szektor együttes felelősségérzetét is jelzi, illetve megerősíti.
Az adócsalás a görögök olimpiája?
Még több pénz kell majd a görögöknek?
Reform nélkül összeomlik az euróövezet
MTI