Egyhamar nem állunk át megújuló energiára
Tóth József számításai szerint 2050-re - amikor a Föld lakossága megközelíti majd a 9 milliárdot - az energiafelhasználás 70 százalékát nyerjük fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából. A megújuló energiafajták terjedése nem halad gyorsan, a következő évtizedekben a közlekedésben várhatóan megmarad az olajipar vezető szerepe - tette hozzá.
Egyre drágábban jutunk olajhoz
Az MTI kérdésére Tóth József kiemelte, hogy az olajáraknál az elkövetkező időszakban stabilitásra lenne szükség, ami elősegítené a hosszú távú tervezés lehetőségét az iparágban. Az aktuális kihívások között a kitermelési költségek növekedését említette az első helyen. Példaként említette, Brazíliában az úgynevezett só alatti területeken több ezer méter mélyen végzett igen költséges munkákat, de emlékeztetett arra is, hogy a sarkkörön túli munkákhoz is igen fejlett technológiákra van szükség.
Hozzátette: a finomítás Európában több - méretbeli vagy technológiai - problémával küzd, és az Európai Unióban hatályos szigorú környezetvédelmi szabályok is növelik a költségeket. Emellett más kontinensek országai, például India exportfinomítói is komoly konkurenciát jelentenek.
Tóth Józsefet az idén júniusban, moszkvai kongresszusán választotta elnökéül a Kőolaj Világtanács (World Petroleum Council). A Magyar Ásványolaj Szövetség alapító elnöke első magyar szakemberként lett a londoni székhelyű, 1933-ban alapított szervezet vezetője. Megbízatása három évre szól. Korábban, 2000-2005 közt a szervezet egyik alelnöke, majd 2008 óta első elnökhelyettese volt. |