Körülbelül 23 ezer megawattnyi atomerőművet fognak leállítani 2025-ig Európában, így jelentős „kapacitásdeficit” várható. Ugyanakkor az országok egyharmada épít atomerőművet, vagy legalább gondolkodik rajta – mondta Zarándy Tamás, a Századvég Zrt. szakértője az Energiaklub rendezvényén.
Se szén, se gáz nem kell már
A szénerőműveknél is csökkenés várható, itt is többet állítanak le, mint amennyi épül, ezen a téren is 15-20 ezer megawatt visszaeséssel kell számolni. A gázerőművek is elveszítették a versenyképességüket Európában a szakértő szerint, a hatékonyságuk ugyanis csak 52 százalék, ezek részesedése is csökken az energiatermelésben. Magyarországon például a világ egyik legkorszerűbb gázerőműve, a Gönyűi Erőmű gyakorlatilag áll, mert nem versenyképes – mondta Zarándy.
|
| (Fotó: E-On Hungária) |
Ha se szén, se atom, se gáz, akkor mi lesz a megújulókkal? – tette fel a kérdést. Az energiaigény egyenetlen, munkanapokon magasabb, hétvégén és ünnepnapokon alacsonyabb. A megújuló energiafajták segítségével egyes időszakokban nem lehet biztosítani a szükséges energiaigényt, főleg az őszi és téli hónapokban, amikor nem működnek a naperőművek és a szmogos-ködös időben a szél sem fúj. Emiatt hagyományos és megújuló energiával működő erőműveket is fenn kell tartani a megújulók mellé, ami dupla költség.
Mi van, ha sokba kerül a megújuló energia?
A megújulóáram-termelés állami támogatása a szekértő szerint egyenesen fogyasztóiár-emelkedést okozott Németországban. A piactól elrugaszkodott helyzetben volt, amikor az állami támogatás a tőzsdei ár dupláját is kitette. Európa Zarándy szerint bajban van, mert egyik energiafajta sem fedezi eléggé a szükségleteket a jövőben. Idézett német közvélemény-kutatásokat, ahol a lakosság csak addig támogatta a megújuló energiaforrásokra való átállást, amíg az jelentős pluszköltségeket nem okoz, vagy egyéb kellemetlenségekkel nem jár.
A Századvég kutatója szerint az atomerőművek előnyei, hogy viszonylag olcsó az üzemeltetése és nem termel szén-dioxidot. Hátrány a magas beruházási költség, a lebontás költsége, a beruházás csúszásának veszélye. Ám lehet olyan típusú szerződéseket is kötni, ahol a csúszás nem a megrendelő kockázata, költsége.
Építsünk szénerőművet?
Magyarországon szénerőművek építése is szóba jöhetne, mivel viszonylag sok az országban a lignit. Bizonyos kockázatai ennek is vannak, magas a szén-dioxid kibocsátása, a lakossági elfogadottsága is alacsony. A villamosenergia-termelést ráadásul 2050-ig nulla széndioxid-kibocsátásúvá kívánja tenni az EU.
|
| (Fotó: E-On Hungária) |
Gázerőművet is lehetne építeni, ennek teljesítménye jól szabályozható, és egy ilyen erőmű gyorsan felépíthető. De növeli az energiafüggőséget, hiszen hozzánk Ukrajnán keresztül jön a földgáz. Túl magas a fűtőanyag ára, és ki lennénk téve az import gázár ingadozásának.
Csak kellene az az atomerőmű?
A megújuló energia előnye a környezetbarát működés, közel nulla a változó költsége, de időjárás-függő a termelése. Piaci alapon például nem is épül naperőmű, csak akkor, ha komoly állami támogatásból a költségek felét megkapja a vállalkozó. A villamos energiát esetleg még lehetne importálni is, de az is növelné az energiafüggőséget és kiszolgáltatottá tenne bennünket.
Zarándy Tamás szerint ha a széndioxid-kibocsátás a legnagyobb probléma a világban, akkor három pilléren keresztül lehet a helyzetet megoldani. Csökkenteni kell az energiafogyasztást, atomerőművet kell építeni és a megújuló energiát ésszerűen kell növelni. Például a hőtermelésben van létjogosultsága a megújuló energiának, és lehetne használni a fogyasztóhoz telepített áramtermelő egységeket is.
Mi a teendő borús időben?
Hogyan lehetne megoldani a szakaszos energiatermelés problémáját, azaz hogy a megújuló energia időjárásfüggő? – merült fel a kérdés. Például a német tengerparton termelt szélenergiát megpróbálják osztrák vízerőművekben elhelyezni, de mivel ennek az áramnak egész Németországon kéne átfolynia, amihez nincs elég vezetékkapacitás, ennek korlátai vannak.
Más megoldás hidrogénfejlesztés lenne a túl sok áramot termelő időszakokban, megint mások sűrített levegőt préselnének a föld alá. A villamos autók akkumulátorának időzített feltöltése is jelenthet könnyebbséget. További probléma lehet, amikor nem is csak napon belül vannak kilengések, hanem hosszabb távon, például három hetes köd, szmog veti vissza a napenergiát és a szélenergiát. Erre még nincsen megoldás.
Túl gyors a világ egy atomerőmű-építéshez?
Van-e értelme atomenergiát előállítani, ha a tőkeköltséget is figyelembe vesszük? Paks 2 óriási összegbe kerülne, de Zarándy szerint nem ez az igazi kérdés. A kérdés az, hogy a többi alternatíva mennyibe kerülne, és ilyen alapon az atomerőmű nem rossz választás.
|
| (Fotó: 123rf.com) |
Mycle Schneider független nukleáris ipari szakértő szerint viszont egy energia-forradalom kellős közepén vagyunk, amely nagyon-nagyon gyors, hiába folyik már évtizedek óta. (A szakember önálló, inkább a megújuló energia mellett voksoló előadásáról itt írtunk.)
A régi modell szerint nagy erőművek juttatták el az energiát a fogyasztókhoz óriási vezetékrendszereken. Egyes új modellek szerint 2020-ra forradalmi változások jöhetnek. Az energiát helyben termelhetik és használhatják fel. Egy példa szerint egy nagy francia számítástechnikai cég a processzorok működésénél keletkező óriási hulladékhő-mennyiséget is lakások fűtésére tervezi felhasználni.
Túl sok az a 15 év
Paks kiépítése közel 15 évbe kerülhet, de 15 év múlva már egy teljesen másik bolygón élhetünk, minden megváltozhat addig, a világ energiastruktúrája is – mondta Mycle Schneider.
Zarándy Tamás szerint a megújuló energia nagy problémája, hogy nagy a területigénye, illetve egy adott területen kevés energia termelhető. Ezért sok országnak vagy megújuló energiát kell majd importálnia – például a Szaharából –, vagy atomerőműveket kell építenie.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
