A világgazdaság szereplői közül egyre többen mozdulnak el abba az irányba, hogy gyengíteni próbálják a hazai valutát, vagy legalábbis nem fogadják el annak erősödését. Az elmúlt napokban Japán és Brazília, ezt megelőzően pedig Svájc és Dél-Korea próbálkozott a hazai valuta értékének csökkentésével annak érdekében, hogy saját gazdaságának növekedését támogassa. Miközben rövid távon ez jót tehet az egyes országok gazdaságainak, és valóban élénkítheti a GDP-növekedést, hosszú távon azonban összességében negatívan hat, mivel a hazai valutát leértékelő vagy legalábbis gyengítő országok gyakorlatilag a többiek hátrányára tudnak növekedni. A valutaleértékelések körüli vita újra felerősítheti az épphogy megnyugodni látszó befektetői bizonytalanságot, ami pedig ismét válságba sodorhatja a tőkepiacokat.
Miközben számos ország a leértékelés irányába mozdult el, a jelenlegi bizonytalanságra az jelenthetne megoldást, ha Kína hajlana arra, hogy a gazdasági növekedése érdekében hosszú évek óta alacsonyan tartott jüant felértékelje, amire azonban a kormányzat jelenlegi álláspontja szerint nincs esély. A sorozatos valutaleértékelések helyett a gazdasági növekedés megoldása így a munkanélküliség csökkenése nyomán megélénkülő lakossági fogyasztás lehet, amely valóban hosszú távon képes a gazdaság bővítésére.
"Magyarország számára egyelőre nem jelent komolyabb problémát az euró és a forint erősödése, ugyanakkor hosszú távon a külkereskedelmi forgalom csökkenése és a versenyképesség romlásának következtében természetesen a hazai növekedési kilátásokat is rontja" – tette hozzá Horváth István.
Privátbankár