Nem akar eurót a Fidesz?

A kormány azt szeretné, ha a mostani háromnál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal veszíthetne évente értékéből a pénzünk, erre a szintre emelnék az inflációs célt - értesült kormányzati forrásokból az Index.

A kormánynak elvileg semmi beleszólása sincs az inflációs cél meghatározásába - ezért hivatalosan még nincs szó a szándékról -, azonban ha a monetáris tanácsban a most módosítandó jelölési eljárással a Fidesz delegáltjai lesznek többségben, megnyílik az út a monetáris politika befolyásolására. Az inflációs cél emelése egyszersmind lényegében az eurócsatlakozási szándék feladását jelenti, a forint egy ilyen lépésre várhatóan gyengülne - írja a portál.

Kövesse valós időben a piacokat! Real-time árfolyamok ingyenes hozzáféréssel a nap 24 órájában! Kattintson! >>>

Az inflációs cél elérése, illetve tartása az MNB elődleges, legfontosabb feladata, minden más szempontot – például a kormány gazdaságpolitikájának támogatását mint másodrendű célt – csak ennek alárendelve vehet figyelembe. A jegybank úgy alakítja a kamatokat, úgy hat a forintárfolyamra, úgy befolyásolja a várakozásokat (ez a monetáris politika három, úgynevezett transzmissziós csatornája), hogy azok az inflációs cél elérését szolgálják. A kamat emelése vagy csökkentése, a forintárfolyam erősödése vagy gyengülése – összefoglaló néven a monetáris kondíciók – nem azonnal hatnak az inflációra, hanem öt–nyolc negyedéves késleltetéssel, ezért az MNB mostani kamatdöntéseit az vezérlik, hogy másfél-két év múlva az akkori infláció elérje a célt, az éves drágulás háromszázalékos legyen - fogalmaz cikkében az Index.

Nem kell euró?

A magasabb inflációs cél arról árulkodik, hogy a Fidesznek esze ágában sincs belátható időn belül bevezetni az eurót. Az euróbevezetés egyik kritériuma az inflációs feltétel: csak az az ország vezetheti be az eurót, amelyikben az infláció legfeljebb másfél százalékponttal haladja meg az EU három legkisebb inflációját. Érdemes azt alapul venni, hogy az eurózónában az inflációs cél két százalék körüli, de azt meg nem haladó áremelkedési ütem. Nyilván mindig lesznek országok, amelyek az átlag alatti inflációt produkálnak, így a 3,5 százalékos magyar inflációs célhoz közeli adott évi drágulási ütem alapján biztosan nem is kérhetnénk felvételünket az eurózónába.

Lejtőre kerülhet a forint

Az inflációs cél megemelése azt is üzeni a befektetőknek, a piacnak, hogy alacsonyabb kamatok lesznek Magyarországon annál, mint amelyeknek a mostani inflációs cél mellett kellene lenniük, ez kamatcsökkentésben vagy a kamatemelési ciklus megkezdésének elhalasztásában testesülhet meg. Ez pedig nagyon könnyen a forint gyengülését hozhatja.

Ezen túlmenően a magasabb inflációs cél gazdaságpolitikai hitelvesztést okoz, ami ráerősíthet a forint leértékelődésére - véli az Index.

Privátbankár