A polgárokban a biztonság hamis illúziója alakulhatott ki, és emiatt sokan megalapozatlanul vettek fel hiteleket, jelzálogot, illetve hajtottak végre pénz- és tőkepiaci tranzakciókat - állapították meg az átfogó tanulmányban, amelyben a közügyek társadalmi kommunikációjának folyamatát vizsgálták. Mint írták, a kormány tavaly október 10-ig "bagatellizálta a pénzügyi világválság veszélyeit", majd "egy száznyolcvan fokos fordulattal látványos válságkommunikációs offenzívába kezdett". Ezen kívül sok hazai véleményformáló tényező és médium nem fordított kellő figyelmet a lakosság felkészítésére.
A BKF tanulmánya szerint a válságkezelők felelősségét súlyosbítja, hogy olyan nyilatkozatokat is tettek, amelyek gátolhatták a lakosság tisztánlátását. A szakértők emlékeztetnek rá, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök csak szeptember 26-án foglalkozott először érdemben a pénzügyi világválsággal, miközben sok bank még október elején is reklámozta hitelfelvételi konstrukcióit.
Erősebb remények: mi lesz veled, forint? |
A tanulmány kitért arra, hogy a kormány kommunikációja "az utolsó pillanatig kínosan került minden olyan témát, amely a Fidesz ´válságretorikáját´ bármilyen módon legitimálhatta volna, később pedig fő erőit arra összpontosította, hogy a kabinet válságkezelésének sikerességét demonstrálja, és a Fideszt egy destruktív, hazafiatlan politikai erő pozíciójába szorítsa bele".
A több mint 200 oldalas tanulmányt a BKF kutatói állították össze a 2008. augusztus 1. és 2009. január 1. között megjelent közszereplések és sajtótudósítások felhasználásával. A szakértők 338 kommunikációs közszereplő 925 megszólalását vizsgálták. Emellett 84 magyarországi sajtóorgánum 11.879 tudósítását dolgozták fel.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!
Nem a multikon keresztül jön el a jólét
Közép-Európa nem kivételezett a bankokkal
Bajnai: mások még megfertőzhetik az országot
MTI