.jpg)
Véleménye szerint az árcsökkenés még az idén bekövetkezik, jóval azelőtt, hogy az olaj hordónkénti ára elérné a 200 dollárt.
Az elemző kifejtette: a lufi kipukkanásának előjele, hogy a 130-140 dollár körüli olajár már mindenki számára fájdalmasan magas, amit a központi bankok infláció elleni kirohanása, és a tőzsdék olajár generálta esése is mutat.
Úgy vélte, az árat nem az olaj hiánya mozgatja, hiszen elegendő van belőle a piacon. Megjegyezte, hogy az olajhiányról már mindenki hallott ugyan, de még senki sem tapasztalta. Egyetlen finomító sem állt le még olajhiány miatt, s ilyen okból egyetlen ország sem nyitotta meg még stratégiai készletét - tette hozzá.
Sarkadi Szabó Kornél szerint 200 dollárig biztosan nem nő a hordónkénti ár, s az is kétséges, hogy az esés előtt eléri-e a sokak által prognosztizált 150 dollárt. Azt azonban nem zárja ki, hogy a lufi kipukkanása előtt még lesz egy olyan gyorsuló szakasz, amikor az ár tovább emelkedik. Konszolidált árként az elemző 50-90 dolláros szintet határozott meg.
Az elemző az árcsökkenésben azért is biztos, mert szerinte közgazdaságilag és józan ész szerint sem lehet igazolni a kialakult olajárat, az kifejezetten az árupiacokra áramló brutálisan növekvő tőke és forró pénz hatására emelkedett az elmúlt időszakban folyamatosan. Hozzátette: ha maradna a magas olajár, akkor például Kínának 200-300 milliárd dollár többletkiadást jelentene az üzemanyagár-támogatás, ami az éves költségvetésnek mintegy a 10 százaléka. Ez pedig nem tartható fenn.
Sarkadi Szabó Kornél elmondta azt is, hogy az olajkitermelés hordónkénti határköltsége most mintegy 70 dollár, de például a szaúdiak 4-5 dollárért hoznak felszínre ugyanennyi olajat.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kifejtette: ha lesz is korrekció az árat illetően, akkor az továbbra is jóval magasabb lesz 25-30 dollárnál, mint amit a korábbi években, például 2003 előtt megszoktunk. Hozzátette: szerinte az árat alapvetően nem a pénzügyi spekuláció hajtja fel, mivel jóval 100 dollár fölött is van kereslet az olajra, sőt a kereslet folyamatosan növekszik.
Az igazgató szerint az sem adna megoldást a problémára, ha az amerikai recesszió miatt a fejlődő országok exportvezérelt növekedése visszaesne. Ekkor ugyanis szuverén pénzügyi alapokban, illetve az akár devizatartalékokban tartott szabad pénzeiket - amelyek jelentős része jelenleg állampapírokban van - ezek az országok infrastruktúra-fejlesztésre, belső fogyasztásnövelésre fordítanák, ami szintén növelné a nyersanyagok iránti keresletet.
A buborékhatásról kifejtette: valószínűleg van olyan árszint, ami valóban negatívan hat a világgazdaság növekedésére, és jelentősen visszaveti a nyersanyagok iránti keresletet is, de hogy pontosan hol ez a pont, nem lehet megmondani előre. Az, hogy az árak innen esnek, önmagában természetes is lehet, hiszen olyan áremelkedés után, amit az elmúlt években magunk mögött tudhatunk, például egy 25-30 százalékos áresés sem több, mint korrekció.
Duronelly Péter szerint arra is számítani kell, hogy az olajár szintje jelentősen magasabb lesz, mint azt az elmúlt 25-30 évben megszoktuk. Más nyersanyagok piacán ez a magasan beragadt árszint már megfigyelhető: az ipari fémek ára 2002 és 2005 között megháromszorozódott, és azóta egy plusz-mínusz 15 százalékos sávban stagnál, jelezve, hogy a három éve kialakult magas árak képesek hosszú időn át egyensúlyban tartani a piacot. Innentől fogva gyakorlatilag mindegy, hogy az olaj ára 130 dollár vagy 100 dollár, mindkettő magas, és ezzel a magas árszinttel együtt kell élni - mondta az igazgató.
Az OPEC szerint sem a kereslet-kínálat áll a háttérben
A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) az idén már a harmadik alkalommal mérsékelte a nyersolaj idei világkeresletére vonatkozó prognózisát. Az OPEC egyidejűleg közölte, hogy az igényeket meghaladó mennyiségben hoz felszínre nyersolajat, tehát a jelenleg kitermelt mennyiség Szaúd-Arábia többlet mennyiségével együtt a harmadik negyedévben a készletek növekedéséhez fog vezetni.
A világ olajkereslete napi 1,1 millió hordóval növekszik majd az idén, 60 ezer hordóval kevesebbel, mint amekkora mennyiség a megelőző prognózisban szerepelt. Az OPEC keresleti prognózisát legutóbb májusban és februárban módosította lefelé.
Az amerikai gazdaság lassulása és a nyersolaj árának emelkedése fékezi a legfejlettebb országok (OECD) keresletét, míg Kína, a Közel-kelet, Latin-Amerika és India kereslete növekszik az év hátralévő részében - olvasható a jelentésben.
A jelentés megerősíti a szervezet véleményét, miszerint a fogyasztók számára elegendő mennyiség áll rendelkezésre, tehát az árak emelkedése a kereslet-kínálati viszonyokon túlmutató okokkal magyarázható. A fogyasztó országok, köztük az Egyesült Államok ettől eltérően vélekedik, a magasba szökő árakat a feszes ellátással indokolják.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) e hét elején közzétett előrejelzése szerint még az OPEC-nél is erősebben csökkenő keresletre számít az idén, az IEA szerint a napi szükséglet 230 ezer hordóval mérséklődik. Az OPEC szerint a szervezet napi 32,19 millió hordó nyersolajat termelt ki májusban, többet az OPEC-olaj iránt az idén mutatkozó napi 31,82 millió hordós igénynél.
Veszélyben vannak a kis fuvarozók
Kína olajétvágya nem csillapodik
Küszöbön a harmadik olajválság
Nálunk is kitörhet a benzinfrász
Olaj: egymásnak feszül a kereslet és a kínálat
Olajpiac: nagy a mozgás (hanganyag)
MTI