Motiválná a gyerekek születését, a gyerekvállalást a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárcánál három éve dolgozik a témán egy munkacsoport (Családbarát Magyarországért Munkacsoport), amely most nagyjából 120 oldalas tanulmányt tett közzé az eredményekről és a megállapításaikról. Az írást vitaindítónak, párbeszéd alapnak szánják a szakmai szereplőknek. Közleményük szerint a tanulmány „a népesedési kerekasztal javaslatai mellett, demográfiai helyzetképet, külföldi példákat, női foglalkoztatási trendeket tartalmaz és a teljesség igénye nélkül bemutat néhány fontos intézkedést a tárca részéről.” Az NGM írása itt érhető el.
A tanulmány alapmegállapítása az a köztudott tény, hogy évek óta gyorsuló ütemben csökken a magyar népességszám. Ennek legfőbb okai a korai halálozás és a csökkenő gyerekvállalási hajlandóság. A tanulmány szerint az elmaradó gyerekvállalás fő okai és a megoldási javaslatok a következők:
1. Jövedelem: a kieső kereső és a több eltartott miatt alacsonyabb és főként távlatosan bizonytalan a jövedelem. Az eltartottak számát figyelembe vevő, családbarát adórendszerre van szükség.
2. Kiesés a munkaerőpiacról: gyermekek mellett mindkét szülőnek nehéz munkát vállalnia. Ezt enyhítheti a munkahelyek családbarát szemléletének erősítése és a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása.
3. Gyermekellátó intézményrendszer: Magyarországon a tervezett gyermekek megszületésének egyik alapvető akadálya, hogy hiányoznak kisgyermek elhelyezési intézményi férőhelyek.
4. Nem támogató a környezet: a lakhatási, közlekedési, oktatási feltételek nem kedveznek, sőt kifejezetten nehézzé, kényelmetlenné teszik sok esetben a gyermekvállalást.
5. Szemlélet és értékrend: nem támogató, esetenként negatív társadalmi megítélés a gyermekvállalással szemben. Jó példákat kell közvetíteni a médián és az oktatáson keresztül.
6. Halogatás: Az első szülés kitolódása világjelenség, viszont a halogatott gyermekvállalás, végül igen gyakran annak elmaradásával jár. Biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség, hiszen az elmaradt gyermekvállalás legfontosabb oka a bizonytalanság.
A tárca tanulmánya hosszasan sorolja a nemzetközi és a magyar trendek összehasonlításait, az eltérések okait. Az írás megállapítja, hogy Magyarországon a párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csak 1,3 körül ingadozik, azaz a népességpótlási szint alatt van, ami azt jelenti, hogy 100 nő 130 gyermeket szül élete során. (A népesség egyszerű reprodukciójához 100 nőre 210 gyereknek kellene jutni.) A termékenység tehát tartósan legalább egyharmaddal alacsonyabb annál a szintnél, amely a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges.
Az NGM tanulmánya megállapítja, hogy a több gyerek nemzetgazdasági érdek, ugyanis minden gyerek potenciális új adófizető. A minisztérium jó irányba tett, ösztönző lépésnek tartja az egykulcsos adót, és a gyerekvállalással járó szociális juttatások rendszerét. A családi pótlékkal kapcsolatban lehetséges megoldásnak látják, hogy az a család, amelyiknek van elég pénze, felajánlhassa a támogatást olyannak, aki szükséget szenved. Az írás nagy hangsúlyt fektet a gyereket vállaló nők munkavállalására. Megállapítják, hogy a jelenlegi környezet sokszor diszkriminatív, sok esetben nem támogatja az otthoni munkavégzést, a részmunkaidőt.
Nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekmegőrzésre, a nappali ellátórendszerek hálózatának bővítésére, újabb bölcsődék szükségességére. Külön fejezetet kaptak azok a felsőoktatásban résztvevő hallgatók, akik gyereket vállalnának, de nem biztosított a lakhatásuk. Az ő részükre külön gyerekbarát kollégiumi szobákat teremtenének. A tanulmány megállapítja, hogy a gyermekvállalási szándékok valóra váltásában demográfiai, társadalmi és intézményi hatások egyaránt szerepet játszanak. A gyermekvállalás csökkenését, illetve magát a gyermekvállalást is nagymértékben meghatározzák a jelen gazdasági és politikai folyamatai.
A gyermekvállalás lényegében a későbbi, újbóli munkába állás korlátját is jelenti. Jelenleg Magyarországon a legtöbb szülő hátrányba kerül a munkaerő-piacon. Egyrészt nagyon nehéz az újbóli munkába állás, másrészt több munkáltató is hátrányosan megkülönbözteti a kisgyermekes anyákat. A tárca szerint ahhoz, hogy a születéseket – és ezzel a népességszámot – növelhessük, fontos először a kisgyermekes családok, a gyermekvállalás, a munkába való könnyebb visszatérés segítése, ösztönzése. A gyermekvállalás ösztönzése mellett kiemelt feladat az „öregedési krízis” megoldása, enyhítése a társadalom és a jóléti ellátórendszerekre nehezedő nyomás szempontjából is. Az előrejelzések szerint ugyanis 2050-re Magyarország népességének közel 30 százaléka lesz 65 éves vagy idősebb.
Február 1-től nyit a piac közölte az ország piacfelügyelete. 
