A felmérés szerint ugyanis a fiatalok 18 százaléka a korábbinál nagyobb kiadásokkal szembesült, miközben 36 százalékuk ennek az ellenkezőjéről számolt be, azaz kevesebbet költött. Érdekes, hogy a nők 25 százaléka számolt be arról, hogy a kérdéses időszak többe került, a férfiaknak mindössze 12 százalékára volt igaz ugyanez. A nyugati országrészben élők mindössze 7 százalékának növekedtek a kiadásai, a keleti régiókban lakó fiatalok 20 százaléka költött nagyobb összeget, a fővárosban és környékén - vagyis a központi régióban - 25 százalékos volt az arányuk. Az is kiderül a K&H kutatásából, hogy a kiadáscsökkenésről beszámolók táborán belül a 19-25 évesek átlagosan 39 ezer forint körüli összeggel mérsékelték a költéseiket, míg a 26-29 évesek kiadása átlagosan 49 ezer forinttal esett vissza.
Rákapcsoltak a bankkártyák?
A mindennapi kiadásoknál a K&H is változást tapasztalt, nem csak a fiataloknál, hanem valamennyi bankszámlás ügyfelénél. A lakossági bankkártyával történő vásárlások összege márciusban 23%-kal, áprilisban 11%-kal növekedett a tavalyi év azonos hónapjaihoz képest. Az egy lakossági bankkártyára jutó vásárlás összege ennél kisebb mértékben, márciusban 13 százalékkal, áprilisban 5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Ebben fontos szerepet játszott, hogy az Egészségügyi Világszervezet és több kutatás szerint is a készpénz érintése kockázatot jelent a járvány terjedése szempontjából, melyet a bankkártyás vásárlással lehet kivédeni. Ráadásul a magyar jegybank kezdeményezésére egyszerűbbé vált a kártyás vásárlás azzal, hogy az érintéses bankkártyás fizetés esetében a korábbi 5 ezer forint helyett csak a 15 ezer forint feletti vásárlásoknál kell megadni a PIN-kódot. A bankkártyás vásárlások térnyerése a K&H szerint mindenképp örömteli, többek között azért, mert hozzájárulhat a nemzetközi szinten is magas magyarországi készpénzállomány csökkentéséhez.
Mi történt az élelmiszerekkel? És a spórolt pénzzel?
A K&H ifjúsági indexéből kiderül az is, hogy mire költöttek többet a fiatalok. Bár az esetek felében nem változtak a kiadások, azonban ahol igen, ott a megkérdezett fiatalok 30 százalékának élelmiszerekre szánt költései, 27 százalékának egészségügyi kiadásai növekedtek a leginkább. Ezt követte 17 százalékuk megemelkedett lakhatással kapcsolatos költése, 15 százalékuk pedig családjáról való gondoskodásra szánt többet. Jó hír, hogy a fiatalok 13 százaléka a járványhelyzet hatására sem feledkezett meg a megtakarításaikról sem, hiszen növelni tudták a félretett összeget azonban a megkérdezettek 18 százaléka már csak sokkal kisebb mértékben tudott spórolni.
Azokban az esetekben, amikor a fiatalok számára elkövetkezett a költségcsökkentések időszaka, első sorban a szórakozásra, ruházati és műszaki cikkekre és utazásra szánt költségeikből vettek vissza, hiszen a kijárási korlátozások idején ez volt a legkézenfekvőbb.
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
