Miről kellett volna tájékoztatni a devizahiteleseket?
A Ráckevei Járásbíróság a devizahitelezés egy eddig nem vizsgált részletével foglalkozik, és lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektető-védelmi rendelkezései.
Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy mérjék fel az ügyfelek pénzügyi ismereteit, tapasztalatait, igényeit. Ha ez alapján a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.
A Ráckevei Járásbíróság arra is kíváncsi, hogy a tájékoztatás elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után.
Nincs elég információja a bíróságnak...
Niilo Jääskinen főtanácsnok szerint a Ráckevei Járásbíróság által az Európai Bíróság elé terjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz minden olyan lényeges információt, amelyből megismerhető lenne a Bíróság és az észrevételek benyújtására jogosult személyek (pl. EU tagállamok és uniós intézmények) számára az ügy ténybeli és jogi háttere. Ezért a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a magyar bíróság által feltett kérdések megválaszolása nélkül elfogadhatatlanként utasítsa el.
...de ha lenne, akkor sem lenne semmis
Arra az esetre, ha a Bíróság a kérelmet mégis elfogadhatónak találná, a főtanácsnok annak kimondását javasolja, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv nem vonatkozik a devizában nyilvántartott, de a fizetés napján érvényes árfolyamon számított nemzeti valutában kifizetett és törlesztendő kölcsönökre.
Ezzel még nincs vége
A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
A botrány folytatódik.
