A házastársakkal szemben a be nem jegyzett élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, sőt a túlélő társnak akár a közösen lakott ingatlant is el kell hagynia megfelelő használati jogcím hiányában. Az élettársat a hagyatékból kizárólag az a vagyonszaporulat illeti meg, amelynek keletkezése a saját közreműködésére vezethető vissza (például az elhunyt élettárs cégében végzett munka eredményeként). Ennek a közreműködésnek az arányát az élettársnak bizonyítania kell, ami a vagyoni és érzelmi viszonyok bonyolultsága miatt a legtöbbször nehézségekbe ütközik.
Az adójogszabályok sem kímélik az élettársakat: míg a házastársak öröklési illeték-mentesen kapják meg az örökséget, addig az élettársnak 18 százalékos illetéket kell fizetnie a szerzett vagyon után – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
Miért jó a vagyonszerződés?
Megoldást jelenthet a kiszolgáltatott helyzet megelőzéséhez, ha a párok átfogó utódlás és vagyontervezés keretében élettársi vagyonjogi szerződést kötnek egymással. Ebben rugalmasan rendezhetik vagyoni viszonyaikat az együttélés idejére és az élettársi viszony felbomlása esetére is. Tisztázni tudják, hogy mit tekintenek külön és közös szerzeménynek és azt milyen arányban szeretnék megosztani egymás között. Rendezni tudják a közös lakás használatát és a közös gyermekkel való kapcsolattartás rendjét is.
„A vagyonjogi szerződés azonban csak a közösen szerzett vagyon megosztásában segít, nem oldja meg azt a problémát, hogy a nem bejegyzett élettársak semmit sem örökölnek egymás után. Ezért bír jelentőséggel a végrendelkezés az élettársak életében. A végrendeletben a párok szabadon meghatározhatják, hogy a vagyonból milyen vagyontárgy, milyen arányban kerüljön a másik félhez és a többi örököshöz. Megjegyezzük, hogy míg a házastársak írhatnak közös végrendeletet, addig az élettársaknál ez nem lehetséges. A külön megírt végrendelettel ugyanakkor maradéktalanul megvalósítható az élettárs öröklése” – mondta el dr. Takács Diána, a Deloitte Private szakértője.
Ajándékozás halál esetén
Megoldás lehet még az élettárs öröklési helyzetének biztosítására a végintézkedés egy ritkábban alkalmazott formája is, a halál esetére szóló ajándékozás. Ebben az esetben tételesen meghatározott vagyontárgyakról, például ingatlanról, autóról, műtárgyakról lehet rendelkezni bizonyos, a teljes hagyatékra vonatkoztatott, értékbeli korlátok figyelembevételével.
A hagyományos végintézkedési formák mellett érdemes megemlíteni a magyar jogban 2014 márciusa óta létező és egyre növekvő népszerűségnek örvendő bizalmi vagyonkezelés intézményét is, ami az öröklési jog eszközeihez képest rugalmasabb juttatási formaként funkcionálhat. Ennek keretein belül egy elkülönült vagyontömeg jön létre (például a közösen lakott ingatlan, használati tárgyak, pénzeszközök tekintetében), amelynek vagyonkezelője vagy kedvezményezettje lehet akár a túlélő élettárs is. Társasági részesedéssel rendelkező felek esetében fontos lehet, hogy a vagyonrendelés során – a végrendelettel ellentétben – nem csak azt lehet megjelölni, hogy ki örökölje a tulajdonosi részesedést, hanem külön lehet rendelkezni például a vagyonkezelő társaság vagy természetes személy szükséges kvalitásairól, az általa követendő üzletvezetési politikáról, a kedvezményezettek részére történő kifizetések gyakoriságáról vagy annak feltételeiről.
„A halál esetére szóló bizalmi vagyonkezelés intézménye – a megfelelő végrendeleti intézkedésekkel kiegészítve – alkalmas konstrukcióként szolgálhat, ha például a felek a tulajdonukban álló társaságok operatív vezetésében bekövetkező utódlásról is rendelkezni kívánnak (pl. végrendeleti végrehajtó kinvezésével). Az angolszász jogrendszerek öröklési célú, vagyonvédelmi trust-jainak bevett gyakorlatát és tapasztalatait is hasznosító magyar bizalmi vagyonkezeléssel megelőzhető az irányítás és a döntéshozatal megbénulása, illetve a társasági vagyon létét veszélyeztető elaprózódás is” – tette hozzá dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.
A védelmi és a külügyi tárca élén.
