Vizsgálatot indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) dolgozóinak magánnyugdíjpénztári befizetései miatt
Vizsgálatot indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) dolgozóinak magánnyugdíjpénztári befizetései miatt, mert azt ugyan levonták a dolgozók béréből, de a 2010-es befizetéseket - a dolgozók állítása szerint - nem írták jóvá a magánnyugdíjpénztári számláikon – írja a Népszava a csütörtöki számában.
A pénz az utalás valamelyik állomásán tűnt el. A VPOP szerint ők elutalták az összeget az adóhivatalnak, amit vélhetően továbbítottak a pénztárak felé. De felmerült az is, hogy az APEH esetleg nem készítette el azt a bevallást, ami az egyéni számlákon történő jóváíráshoz szükséges. Elképzelhető, hogy a közszféra más alkalmazottait is érintheti a probléma.
A VPOP szóvivője, Sipos Jenő arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a törvényben meghatározott módon utalták el a járulékot. Az alkalmazott szerint munkáltatójuk beosztástól függően 14-30 ezer forintot von le a munkavállalóktól. Idén márciusban azonban kiderült, a 2010-es befizetések nem jelentek meg a magánnyugdíjpénztári számlákon. Ezt azonnal jelezték az illetékeseknek – mondta –, akik azzal nyugtatták őket, megoldják a problémát.
Egy hete ismét előkerült a téma, és a munkavállalók azzal szembesültek, hogy 2010-ben a pénztárak egyetlen esetben sem írták jóvá a VPOP által levont összeget. "mintegy 4-5000 dolgozó pénze tűnt így el" - olvasható a Népszavában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.