Ezt bukják el valójában a panasszal elő devizahitelesek

Úgy fest, jogalkotói hiba csúszott a forintosítási törvénybe, amely miatt most azon ügyfelek eleshetnek a hitelkiváltástól, akik vitatták a korábbi devizahitelük forintosítását - legalábbis ezt állítják többen, így a panaszával a Privátbankár.hu-t is megkereső olvasó.

Miről is van szó?

A forintosítás szabályait megállapító 2014. évi LXXVII. törvény 3. § (3) bekezdésének b) pontja szerint a szerződés módosulásának napja a „deviza vagy a devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén - ha a fogyasztó nem él a 12. § (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel - a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő harmincegyedik nap.” (Az említett 12. § (1) bekezdés azokra vonatkozik, akiknek a törvény lehetővé teszi, hogy hitelüket ne kelljen forintra váltaniuk.)

A törvény 13. § (1) bekezdése szerint ha a jelzálogkölcsön-szerződés módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja.

A nagy gondot az jelenti, hogy a törvény arról nem tesz említést, hogy abban az esetben mi a teendő, ha az ügyfél időközben megpanaszolta a forintosítást. A szabályok szerint ugyanis erre 30 napja van az érintettnek. Első körben a pénzügyi szolgáltatóhoz kell fordulni, akinek 60 napja van elbírálni a panaszt. Ezt követően az ügyfél további 30 napot kap annak mérlegelésére, hogy elfogadja-e a döntést, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordul-e. De még a PBT döntése után is van mód jogorvoslatra, hiszen az ottani döntés után 30 napon belül az ügy bíróságra vihető tovább.

Sokba kerülhet

Ezen határidők betartásával ugyanakkor az ügyfél bizonyosan kicsúszik a hitel felmondására rendelkezésre álló 60 napos határidőből – írja a Magyar Nemzet a Portfolio.hu cikkére hivatkozva. Ez azért jelenthet problémát az ügyfélnek, mert amennyiben a reklamáció lezárultát követően úgy dönt, hogy más bankhoz viszi tartozását, úgy végtörlesztési díjat kell fizetnie. Legrosszabbul akkor jár, ha 2010 márciusa előtt kötötte szerződését, mert a vonatkozó jogszabály szerint ez esetben semmi nem korlátozza a bankot a díj nagyságának meghatározásában. De az e határidőt követően kötött megállapodás esetén is fizetnie kell, bár kétségtelen, hogy ebben az esetben már korlátozza – 1 évben, illetve, ha futamidőből már csak kevés (maximum fél év van), akkor fél százalékban. (Más kérdés, hogy ebben az esetben a törvény szerint nem is kötelező forintosítani a szerződést.)

Vitatott dolog nem lehet hatályos

Persze, egyes jogi szakértők szerint ez inkább vihar egy csepp vízben. Alapesetben természetesen az egyik fél által vitatott kétoldalú szerződés nem léphet hatályba, s emiatt joghátrány nem érheti azt az ügyfelet, aki jogával él. Mindez azt jelenti, hogy a hatályba lépéstől adott 60 napos határidő csak a vita elsimításáról szóló végső, (az ügyfél – vagy később a bank által) meg nem támadott döntés hatályosulása után kezd el ketyegni. Vagyis az elengedő banktól jó eséllyel ingyen távozhat majd az ügyfél, akár évek múltán is - ezt ha kell, a bíróság bizonyosan kimondja majd.

Mindenképp buknak

Más kérdés, hogy a fogadó bankok hitelkiváltó ajánlatai addig aligha élnek majd, így viszont az ügyfél bukhatja a ma még általánosnak mondható ingyenes hitelfolyósítást, a közjegyzői- és értékbecslői díj átvállalását, vagy épp a visszatérítési kedvezményeket, amelyek összességében több százezer forintot is kóstálhatnak. Ezek fenntartására senki nem kötelezhető. Korábban már írtunk róla, hogy ezen akciók lecsengőben vannak.