A fogyasztói visszajelzések szerint nem túl hatékony a telekommunikációs szolgáltatók ügyfél-elérési gyakorlata: miközben a szolgáltatók rendszerint dm-levelekkel tömik ki a számlaleveleket, a megkérdezettek alig 15 százaléka emlékszik arra, hogy bármilyen ajánlattal levélben fordult volna hozzá a szolgáltatója – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megrendelésére a Kutatópont Kft. által készített vizsgálatból. Nem tűnik elég aktívnak a szolgáltatói kör a rendelkezésre álló elektronikus csatornákon sem: a megkérdezettek 22 százaléka emlékezett csak úgy, hogy telefonon, s pusztán 3 százalékuk, hogy e-mail révén felvette velük a kapcsolatot egy szolgáltató, hogy valamilyen új lehetőséget ajánljon figyelmébe. A megkeresések 52 százaléka valamilyen csomag-szolgáltatással volt kapcsolatos a visszaemlékezések szerint.
A kapcsolat a másik oldalról sem aktív: a Kutatópontnak válaszolóknak csak 16 százaléka próbált ügyet intézni a szolgáltató ügyfélszolgálatán, 11 százalékuk pedig telefonon igyekezett kapcsolatba kerülni szolgáltatói partnerével. A visszafogottság persze annak is betudható, hogy a megkérdezettek továbbra is igen elégedettek a szolgáltatás színvonalával, az osztályzatok kivétel nélkül 4 feletti értékeket mutatnak, akárcsak 2013-ban – az akkori kutatást az Ariosz Kft. végezte.
|
Okosodnak a telefonok Számottevően megugrott a mobilinternettel bíró, okos telefonokkal rendelkező háztartások száma. A most publikált adatok szerint 2013-hoz képest 2014. végén már a lakosság 31 százalékának volt okos telefonja, ami azt mutatja, hogy gyakorlatilag megduplázódott ezen készülékek száma egy év alatt. Azt, hogy viszonylag új szegmensről van szó, jól mutatja az, hogy a szolgáltatásokkal való elégedettség tekintetében ez a szegmens nőtt a legjelentősebben, s ugyancsak az újdonság varázsára (a kevésbé megszokott szolgáltatásokra) vezethető vissza az is, hogy ebben a szegmensben viszonylag jelentősebb volt a hibabejelentések arányának növekedése a 2013-as bázishoz képest. |
Nem bizalmatlanság - információhiány
A kérdés másik aspektusát vizsgálva ugyanakkor ráébredhetünk, hogy továbbra is komoly az információhiány: az ügyfelek körében még mindig növekszik azok aránya, akik úgy érzik, hogy a távközlési szolgáltatók ajánlatai átláthatatlanok, s azoké is, akik nehezen ismerik ki magukat ebben a körben. Persze, ez összefügghet azzal is, hogy a 2013-as 24 százalékról 16 százalékra csökkent azok aránya, akik rendszeresen tájékozódnak a szolgáltatói ajánlatokról. Ennek ellenére nagyobb a bizalom a szolgáltatók felé, s nőtt azok aránya is, akik abban bíznak, hogy a hatóságok kellő hatékonysággal kényszerítik ügyfélközpontúságra a szolgáltatókat.
Hibabejelentések: pozitív tapasztalatok
A hibabejelentések számát tekintve szignifikánsan megnőtt a kábeltelevíziós szolgáltatással kapcsolatos problémák aránya: az összes bejelentésnek immár 42 százaléka kapcsolódik ehhez a szegmenshez, a 2013-as 37 százalék után. Pozitív viszont, hogy – miközben a hibamegoldás terén magas szinten stabilizálódott a megoldott panaszok aránya – a megkérdezetteknek immár 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a hibaelhárítás a várakozásaik feletti eredményt hozott. (2013-ban csak 16 százalékos volt ez az arány.) A válaszadók a korábbi felméréshez képest nagyobb arányban jelezték, hogy a szolgáltató az ígért határidőn belül elhárította a problémát, s immár több,mint háromnegyedük elégedett azzal is, ahogy a szolgáltató elnézést kért a probléma kapcsán a fogyasztót ért kellemetlenségért.
|
| Forrás: NMHH |
Egyre inkább bilincs a hűség
A lakosság döntő része hűségszerződésekkel kötődik szolgáltatójához, a legjelentősebb, 85 százalékos arányban a mobilinternet-használók vannak hűségidőhöz kötött szerződésekbe szorítva, miközben a vezetékes telefonok és a mobil-előfizetések terén némileg csökkent azok aránya, akik hűségidős szerződéssel bírnak – más kérdés, hogy arányuk így is 70 százalék feletti. Ami ugyanakkor figyelemreméltó, hogy 2013-hoz képest 50 százalékkal megugrott a hűségszerződéseket később megbánó ügyfelek aránya – bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy még így is szerény, 15 százalékos az arányuk. A hűségszerződések komolyan megfogják a piacot: a váltási gyakoriság rendkívül alacsony: az elmúlt 4 évben a legnagyobb arányban, 17 százalékban a kábeltévé-szolgáltatótól váltak meg az emberek, ám a mobilszolgáltató-váltás az ügyfeleknek mindössze 8-9 százaléka esetében történt meg.
|
| Forrás: NMHH |
Arra a kérdésre, hogy valaha váltott-e az ügyfél szolgáltatót, a kábeltévénél 29, mobiltelefonnál 18 százalékos a váltók aránya. Ehhez képest az ügyfelek 43 százaléka már nem az első kötelező gépjármű felelősségbiztosítást nyújtó biztosítójánál van, közel negyedük a lakásbiztosítását és 21 százalékuk a bankját is lecserélte már... A telekommunikációs váltás fő oka az ár: 46 százalékban kedvezőbb díjú szolgáltatást ajánlottak az ügyfélnek, 41 százalékban pedig a drágának tartott épp aktuális szolgáltatás volt az oka annak, hogy az ügyfél körülnézett a piacon. A díjcsomag-váltásoknál ugyanakkor a csomagban kínált szolgáltatások testreszabottsága is megjelenik a váltást támogató érvként.
S hogy visszakanyarodjunk cikkünk elejére: meglehet, azért nem érdemes komolyabb kampányt folytatni az ügyfelekért, mert ők nem igazán mobilak: 2013-hoz képest még tovább csökkent, s immár minden telekommunikációs szegmensben 5 százalék alatt van azok aránya, akik egy éven belül szolgáltató-váltásra készülődnek. Ilyen piacon pedig egyelőre kérdéses, hogy megéri-e a komolyabb aktivitás.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn estére reggelhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
