<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A német kormánykoalíció megegyezett a régóta vitatott alapnyugdíjról. A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy nem lesz ugyan rászorultsági vizsgálat, nem számít a vagyon, viszont vizsgálják a jövedelmet. Ez másfél millió embert érinthet. Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország.

A hétvégén a német kormánykoalíció megállapodott az úgynevezett alapnyugdíjról (Grundrente), amely a mintegy két évvel ezelőtt között koalíciós szerződésben is szerepelt, de eddig nem sikerült megvalósítani. Az alapnyugdíj azt jelenti, hogy akiknek megvan a 35 éves szolgálati idejük, de alacsony a nyugdíjuk, azok járandóságát kiegészítik, nagyjából az úgynevezett “Grundsicherung” (alapjuttatás, egyfajta minimális szociális ellátás vagy létminimum) szintjére.

Az eredeti koalíciós szerződésben “rászorultsági vizsgálatot” kötöttek ki az alapnyugdíj feltételéül. A nézeteltérés fő oka az volt az N-Tv.de szerint, hogy a szocialisták ettől később el akartak tekinteni. Az ő feltételek nélküli alapnyugdíj-javaslatuk hárommillió embert érintett volna. Köztük magas bevételi forrásokkal rendelkező személyeket is, és 4,8 milliárd euróba került volna.

A kereszténydemokrata pártok (CDU és CSU) viszont minimálisra akarták szorítani a kedvezményezettek körét – írta az N-Tv.de. A most kialakult megoldás kompromisszum: úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy a nyugdíjasok vagyonát nem vizsgálják, csak a jövedelmüket. Így például egy drága ingatlan önmagában nem kizáró ok, ha a nyugdíjas nem adja ki.

Havi 1250 euró fixszel…

A megállapodás szerint így csak körülbelül fele annyi, másfél millió főt érint majd a rendszer és 1,0-1,5 milliárd euró közötti összegbe kerülhet a 4,8 milliárd helyett. Jelentősen le tudták tehát szorítani a költségeket a szocialista SPD javaslatához képest. Az alapnyugdíj a gyakorlatban 2021-től lesz esedékes.

A megállapodás alapján 1250 euró az egyedülállók és 1950 euró a párok esetében az a jövedelmi határ, amely felett már nem jár alapnyugdíj. (Beleértve a jövedelembe nyugdíjakat és a tőkejövedelmeket is.) Ennek megállapításához pedig a nyugdíjbiztosítási hatóság és az adóhivatal adatokat cserélnek majd. A bürokrácia csökkentése érdekében nem kell kérvényezni, az eljárás automatikus lesz.

Nem csak nyugdíjból élnek

Úgy tűnik, hogy a híresen spórolós németek között nagyon sokaknak van egyéb jövedelmük is. Miközben gyakran panaszkodnak, hogy a nyugdíjak a munkabérek felét sem éri el, az összes jövedelem alig marad el a dolgozókétól.

Idősek jövedelme a teljes lakossághoz képest, 2015-ben. (OECD-statisztika. Németország és Magyarország piros nyíllal jelölve.)

Erről mutatunk néhány grafikont. Az egyik az OECD legutóbbi, 2017-es nyugdíjjelentéséből származik, és azt mutatja, hogy mennyi volt az idősek jövedelme a teljes lakossághoz képest 2015-ben. Az ábra szerint Németországban mintegy 90 százalék. Igaz, ez általános az OECD-ben, középmezőnynek számít. (Magyarországon valamivel alacsonyabb.)

Mit mutat a nyugdíjráta?

A másik az említett “helyettesítési rátát” mutatja, azaz azt, hogy mekkora a nyugdíj aránya a nyugdíj előtt állók keresetéhez képest. (A KSH megfogalmazásában “a mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg”.)

Ez a helyettesítési ráta Németországban 2016-ban csak 46 százalék volt. Magyarországon sokkal magasabb, 67 százalék. De a lényegesen alacsonyabb bérek miatt persze ez így is jóval alacsonyabb nyugdíjat jelent.

Sereghajtók között a magyar

A harmadik grafikonon azt látjuk, hogy mely országokban mekkora volt az alapnyugdíj (“basic”, kékkel) vagy a minimum nyugdíj (szürkével) az átlagbérhez képest. Már ahol volt ilyen 2016-ban, Németország például nem is szerepel az ábrán. Magyarország viszont a csekélyke minimumnyugdíjjal (sok éve 28 500 forint) a sereghajtók egyike az OECD-ben.

Alapnyugdíj és minimálnyugdíj az OECD országaiban, az átlagbér százalékában.

Az adatok az átlagos kereset százalékában vannak megadva, ennek nálunk 10,3 százaléka volt a minimálnyugdíj. (Azóta a bérnövekedés miatt a mutató nyilván tovább csökkent.) Lengyelországban például 22,2 százalék volt ugyanez 2016-ban.

A magyar minimálnyugdíj kérdése azért lehet inkább lényeges, mert a “segélyek” ehhez vannak kötve. “Az öregségi nyugdíj legkisebb összege a nyugdíj mellett számtalan más ellátásnál is szerepet játszik: önkormányzati segély, közgyógyellátás, anyasági támogatás, GYES, GYET, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése” – írta a vasarlocsapat.hu.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Mindenki Ausztriába menne dolgozni? Mutatjuk az új számokat
Eidenpenz József | 2022. augusztus 9. 05:26
Minden eddigi rekord megdőlt júniusban is, egyre több magyar dolgozik Ausztriában, és az is igaz, hogy megint a magyarok száma nőtt a legjobban. Azért igyekeznek a román, horvát, német állampolgárok is, az ukránok száma pedig még alacsony ugyan, de gyorsan megkétszereződött.
Személyes pénzügyek Furcsa dolog történik a lakáshitelek kamataival - érdemes résen lenni
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 11:59
Annyira kellenek az ügyfelek a bankoknak, hogy az emelkedő jegybanki kamatok mellett is csökkentek a banki kamatszintek.
Személyes pénzügyek Jó hír a piaci áron tankolóknak, nagyot esnek szerdán az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 10:31
Egyre többeket érint a piaci ár változása, érdemes két napot várni a tankolással.
Személyes pénzügyek Manapság elkerülhetetlen a hitelkártyák használata
Natív tartalom | 2022. augusztus 5. 11:42
Sokaknak még mindig mumus a hitelkártya, pedig a megfelelő tudatosság mellett akár spórolásra is alkalmas lehet. De mi köze egymáshoz az áruhitelnek és a hitelkártyáknak? Mire készüljön, aki először igényel hitelkártyát? Váradi Eszterrel, a Magyar Bankholding Hitelkártya vezetőjével beszélgettünk.
Személyes pénzügyek Elsőként kínál magyar bank piaci zöld lakáshitelt - mire lehet felvenni?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 4. 08:32
A K&H elsőként a piacon, új, zöld lakáshitel termékkel jelentkezik az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó ügyfeleik számára. Egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is.
Személyes pénzügyek Jobban kezelik a pénzt a fiatalok?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 3. 08:24
A 19-29 éves korosztály tagjainak csak a 20 százaléka nem takarékoskodik, 47 százalékuk havi rendszerességgel spórol, 18 százalék pedig azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak.
Személyes pénzügyek Augusztusban is drágították a bankok a hiteleiket
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 2. 08:41
A jegybank egy hónapon belüli három nagy kamatemelésére már a harmadik hullámban válaszoltak a bankok. Augusztus elejétől több nagy pénzintézet is drágított a hitelein, ami után a lakáskölcsönt már csak elvétve lehet kapni 8 százalékos THM alatt - derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Személyes pénzügyek Aki nem nyilatkozik a moratóriumról, az augusztustól fizethet
Privátbankár.hu | 2022. július 29. 08:04
Egy munkanapjuk és egy hétvégéjük maradt a törlesztési moratóriumban lévőknek a bennmaradási nyilatkozatra. Aki ezt bármilyen okból lekési, annak augusztustól újra fizetnie kell a kölcsönét.
Személyes pénzügyek Ezekre költenek hitelből a magyarok legtöbbször
Privátbankár.hu | 2022. július 28. 15:36
A megkérdezettek 43 százaléka vett fel hitelt az elmúlt 12 hónapban, míg egy évvel korábban csak minden harmadik magyar válaszadó állította ezt – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült kutatásból.
Személyes pénzügyek A gyermeket nem vállalók többsége nem az anyagiak miatt dönt így
Privátbankár.hu | 2022. július 28. 14:05
A magyar felnőtt lakosság csaknem egyharmada (29 százaléka) tervez gyermekvállalást, a 18-39 éves korosztályban ez az arány ennek jóval több mint a kétszerese, 65 százalék. Az OTP Bank megrendelésére készült országos reprezentatív felmérés eredményéből az is kiderült, hogy a tervezési szakaszban járó párok többsége stabil pénzügyi háttérrel könnyebben vállalna gyermeket vagy legalábbis sok egyéb mellett fontos szempontnak tartja az anyagi biztonságot a döntés meghozatalakor. A teljes népességben, amelybe a gyermekvállalási kort elhagyók és a gyermeket nem tervezők is beletartoznak, némiképp eltolódnak az arányok. Ebben a körben a válaszadók fele látja úgy, hogy nem az anyagi helyzettől függ a gyermekvállalási hajlandóság. 
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG