A bruttó össztermékhez képest közel 5 százalékos kiadásnövekedést jelent az Európai Unió tagországainak a társadalom öregedése 2060-ig
A bruttó össztermékhez képest közel 5 százalékos kiadásnövekedést jelent az Európai Unió tagországainak a társadalom öregedése 2060-ig - áll egy tanulmányban, amelyet az Európai Bizottság szerdán ismertetett Brüsszelben.
Az EU végrehajtó testülete egyúttal figyelmeztetett: a tagállamoknak még azt megelőzően kell megfelelő stratégiát kidolgozniuk erre a problémára, hogy megkezdődik a hatvanas-hetvenes években megugrott születési számú nemzedékek nyugdíjba vonulása. Utóbbi várhatóan 2015-35-ben okozza a legnagyobb fejtörést az unióban.
A jelenlegi tendenciák alapján az várható, hogy 2060-ra a jelenlegi 25 százalék helyett 50 százalék lesz a 65 év fölöttieknek a munkaképes korúakhoz viszonyított aránya - emelte ki Brüsszel. A többletköltség elsősorban a nyugdíjakban és az egészségügyi kiadásokban jelentkezik majd.
Vladimír Spidla és Joaquín Almunia biztosok leszögezték: örvendetes tény, hogy növekszik az átlagéletkor az EU-ban, és biztosítani kell az idősebbek méltó nyugdíját és megfelelő gondozását, ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy ez ne jelentsen elviselhetetlen terhet a jövendő generációknak. Az öregedés már a következő évtizedben jelentős hatással lesz az uniós gazdaságra - mutattak rá.
A közzétett prognózis szerint Magyarországon a 2007-es szinthez képest 2060-ra három százalékkal növekednek az állam nyugdíjterhei, 1,3 százalékkal az átlagéletkor
növekedéséhez kapcsolódó egészségügyi kiadások, 0,4 százalékkal az idősgondozási terhek. A munkanélküliség finanszírozásában ugyanakkor várhatóan 0,1 százaléknyi javulást eredményez a tendencia, az oktatási kiadásokban pedig 0,4 százalékos visszaesést.
A számítások szerint Magyarországon - az említett tételek eredőjeként - mindösszesen 4,1 százalék állami kiadásnövekedés következhet be. Ennél kevesebbre (0,4-2,6 százalékra) számít az EU például az északi EU-tagállamokban és Ausztriában, ugyanakkor Görögországban, Romániában, Luxemburgban, Cipruson és Szlovéniában az emelkedés a 10 százalékot is meghaladhatja.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A háztartási megtakarítások volumene alapján Magyarország a mezőny első felébe tartozik a régiós gazdaságok között, de még inkább kitűnik azzal, hogy a megtakarítások szerkezetében jelentős eltérést mutat a többi országhoz képest. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogyan áll össze a hazai megtakarítások struktúrája, és ez miben különbözik a térségben jellemző szerkezettől.
Több mint 650 ezer segédmotoros kerékpárból továbbra is kevesebb mint 300 ezer rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Becslések szerint a kgfb-kötelezettség alá tavaly nyár óta bevont mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel.
A sajtó egy része az elmúlt napokban téves következtetéseket vont le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából, amit a háztartások állampapírállománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzítottak. Az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai.
Az MNB és a Bankszövetség megállapodása alapján az alapszámlának mindaddig elengedik a havi díját, amíg az infláció nem csökken három egymást követő hónapban 4 százalék alá.
A bruttó össztermékhez képest közel 5 százalékos kiadásnövekedést jelent az Európai Unió tagországainak a társadalom öregedése 2060-ig 
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
