Idén a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese helyett a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke, napi arányos kamatszámítással. A kiszabható késedelmi pótlék mértéke a kockázatos adózók esetén is változik. Korábban ez a jegybanki alapkamat ötszöröse volt, a jövőben viszont az általános szabályok szerint számított késedelmi pótlék másfélszerese lesz.
Az új bírságmértéket a. január 1-je után esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni. A jelenlegi jegybanki alapkamat mértékkel (0,9%) számolva az éves késedelmi pótlék mértéke az alábbiak szerint alakul:
2019-ben sokkal jobban „megéri”, ha az adózók hibáikat önként javítják, mert az önellenőrzési pótléknál a késedelmi pótléknál sokkal kedvezőbb bírságmértékeket kell alkalmazni. Az első önellenőrzéskor a jegybanki alapkamattal, vagyis 0,9%-kal, ismételt önellenőrzés esetén pedig a jegybanki alapkamat másfélszeresével: 1,35%-kal kell számolni.
Érdemes emlékeztetni az adózókat arra is, hogy 2018. július 1-től mulasztási bírságot kell fizetniük azoknak, akik az áfa-összesítőjelentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket nem teljesítik. Az adózóra vonatkozó legmagasabb mértékű bírságot szabhatja ki a hatóság annyiszor, ahány számla érintett a mulasztásban.
Emellett 2019-től mulasztási bírságot lehet majd kiszabni, ha az adózó nem követi a saját számviteli szabályzatában leírtakat, vagy a közzétett beszámolójában egy lényeges körülményt nem vagy nem teljes mértékben a valóságnak megfelelően mutat be.
Öröm az ürömben, hogy a késedelmi pótlék mértékének változása az adóhatóságra is vonatkozik: a magasabb mértékkel kell számolni az adóhatóság késedelmi kamatfizetése esetén is. Ráadásul az adóhatóságnak késedelmi kamatot kell fizetnie akkor is, ha az adózó visszatérítési igényét a hatóság jogszabálysértő döntése eredményezi.
Az önellenőrzés a hibák javítása mellett a kedvezmények utólagos kihasználására is jó lehetőség, mert az Adózás rendjéről szóló törvény új szabályai szerint ezeket már önellenőrzés keretében is lehet érvényesíteni.
Több amerikai katona is belesebesült abba, hogy „acélajtókon kellett” áthatolniuk. 
