Eltüntetik a devizahiteleket
A Hitelintézeti Szemle 2015. szeptemberi számából a Századvég Gazdaságkutató szemlézett egy tanulmányt. Kolozsi Pál Péter, Banai Ádám és Vonnák Balázs A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése: időzítés és keretrendszer címmel írt egy cikket. Ebben áttekintik a svájcifrank-hitelek elterjedtségének kockázatát és a magyar megoldás folyamatát is.
A tanulmány emlékeztet: az MNB december végével az autóhitelek forintosításának lezárásával sikeresen kivezeti a devizahiteleket a hazai bankrendszerből. A Bankszövetség, a Kormány és a felügyeletként és devizahatóságként funkcionáló MNB tehát közösen lépett a 2014. novemberi forintosításkor és határozott lépéseket tett a bankokkal együttműködve annak érdekében, hogy a számukra szükséges devizamennyiséget ne a piacról szerezzék be – ezzel a forint árfolyamgyengülését indukálva – hanem a devizatartalékból.
Mi lesz, ha elkezd kamatot emelni a jegybank?
Nagyon fontos, hogy elsősorban a lakosság és a bankrendszer számára a devizakockázat megszűnt ugyan, de a hitelek így sem kockázatmentesek. Az igaz, hogy a fair bank törvény miatt a bankok nem tehetnek egyoldalú kamatemelési lépéseket, de a lakosság számára a kamatkockázat nem szűnt meg. Nem dőlhet hátra tehát és nézheti karba tett kézzel a folyamatokat a hazai felügyeleti szerv, hiszen a kamatkockázatok miatt a nem teljesítő hitelek felépülése várható a jövőben, azaz a lakosságot fel kell készíteni egy magasabb kamatkörnyezetre.
Lehet még egy újabb fék a rendszerben?
A Századvég szemléje szerint a kérdés tehát az, hogy a hazai irányadó ráta jövőbeni – a Fed várható alapkamat emeléseit követő – felfutásának kedvezőtlen hatásait a jegybank miképpen kommunikálja, és a makroprudenciális eszközrendszerében a lakosságra vonatkozóan milyen pótlólagos limiteket, szabályokat állapít meg az adósságfék-szabály mellett.
Lakóházat ért dróntalálat a moszkvai régióban. 
