A felmérésben résztvevő országok közül Magyarországon a bankok és a kölcsönöket nyújtó pénzügyi szolgáltatók megítélése hasonló volt. Mindkét kategóriában 40 százalék körül volt azok aránya, akik kifejezetten megbízhatónak tartják a pénzügyi szektorban működő vállalkozásokat; a megkérdezettek közül idén 10 százalékkal többen nyilatkoztak pozitívan aszektor szolgáltatóiról, mint tavaly. A magyar válaszadók mindössze 2 százaléka nem elégedett a szolgáltatók tájékoztatóival a várható költségekről, ami kedvezőbb érték az európai átlagnál (3%) - derült ki a Provident Pénzügyi Zrt., illetve anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett, öt országra kiterjedő reprezentatív kutatásból.
A kölcsönök hozzáférhetősége terén is pozitív változást láthatunk: míg 2016-ban a magyar válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten egyszerű kölcsönhöz jutnia, ez a szám 2017-re már elérte a 29 százalékot, közelebb kerülve az európai átlaghoz (41%).
Mire veszünk fel?
A kölcsönfelvétel céljai közül az első négy helyen a magyar és az európai háztartásokban ugyanazok az okok állnak: nemvárt kiadások, lakásfelújítással kapcsolatos költségek, adósságrendezés, illetve gépjármű vásárlás. Váratlan kiadások esetén Magyarországon a megkérdezettek fele fordulna kölcsönnyújtásra szakosodott pénzügyi szolgáltatókhoz, 26 százalék a családtól és a barátoktól kérne segítséget, 12 százalék kifejezetten banki kölcsönt venne fel, 10 százalék pedig a megtakarításaiból fedezné ezeket a költségeket.
A kölcsönfelvételről meghozott döntés szempontjait tekintve is láthatunk érdekes különbségeket az egyes országok között. Az, hogy a kölcsönt annak felvevője reálisan vissza tudja-e fizetni, nagyjából egyformán számított minden országban. Ugyanakkor például a kölcsön futamideje a magyar megkérdezettek csupán 36 százaléka számára volt kiemelt paraméter, szemben a 42 százalékos európai átlaggal. A magyar megkérdezettek háromnegyedének kulcsfontosságú volt az a tényező, hogy mennyire szükséges a kölcsönt felvenni, míg az európai átlag e téren csupán 45 százalék, ami szintén jelzi a hazai lakosság egyre megfontoltabb attitűdjét a hitelekkel kapcsolatban.
Van még mit tanulni
A kutatás Magyarországon és Mexikóban is vizsgálta, hogy a megkérdezettek mennyire éreznék hasznosnak, ha bővíthetnék pénzügyi ismereteiket. Magyarországon a válaszadók 44 százaléka venne szívesen ilyen segítséget, és mindössze 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez nem segítené őket a háztartás gazdálkodásban. Hazánkban a kutatás szerint az internet (81%), a család és a barátok (51%) illetve a televízióműsorok (50%) azok a tájékozódási pontok, ahonnanaz emberek a legtöbbet segítséget várják a pénzügyi kérdések eldöntéséhez.
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
