A nőknek a férfiakéhoz hasonló elképzeléseik vannak a nyugdíjas évekről, de a lehetőségeik mások, rosszabbak – derül ki az Aegon átfogó, 15 országban végzett, kifejezetten a nők szempontjait vizsgáló kutatásából. A munkaerő-piaci helyzetük (azonos végzettséggel rendelkező és -beosztásban dolgozó nő és férfi közül rendszerint az utóbbi keres többet) és a családi feladatok ellátása érdekében a nők a férfiaknál kétszer nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, ráadásul a szülés(ek) miatt amúgy is meg kell megszakítaniuk karrierjüket. A fentiek okán jövedelmük alacsonyabb, ami meghatározza a majdani nyugdíjukat és a megtakarítási képességeiket egyaránt. További gondot jelent, hogy a nők átlagosan 4-5 évvel tovább élnek a férfiaknál, így életük utolsó éveiben magukra maradnak. (Tetézi mindezt, hogy épp a magasabb várható életkor miatt pl. a járadékos megoldások esetében a férfiaknál kisebb havi járadékra számíthatnak a hölgyek havonta.)
A fentiek okán nem véletlen, hogy Magyarországon a nők 75 százaléka aggodalommal várja a nyugdíjas éveket - ennél csak Japánban rosszabb a helyzet. Bár a magyar hölgyek is értékelik a nyugdíjas évek lehetőségeit, azt, hogy utazhatnak (64 százalékuk örül ennek), hogy a családdal, barátokkal több időt tölthetnek (62 százalék), ám ennek anyagi hátterét bizonytalannak érzik.
Magas elvárt jövedelem - minimális öngondoskodás
A felmérés átlagának 71 százalékával szemben a magyar nők szerint az utolsó keresetük 86 százalékára van/lenne szükségük a „gondtalan” öregkor finanszírozásához, ám mindössze 12 százalékuk számol azzal, hogy ez az összeg időskorban rendelkezésre is áll majd. (Ennél csak Lengyelországban és Japánban pesszimistábbak a hölgyek.)
Persze, csodák nincsenek. A magyar nők mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eleget tesz félre nyugdíjas éveire. Az Aegon szakértői által felállított úgynevezett nyugdíjfelkészültségi index alapján a magyar nők a tízes skálán 4,7 pontot ért el, amivel 12. a vizsgált 15 ország között. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők gyakorlatilag nincsenek felkészülve nyugdíjas éveikre. (A magyar férfiak tudatosabban készülnek az időskorra, az ő mutatójuk 6 ponton áll.)
S hogy miért nem lépnek a nők (és összességében minden ember) időben? Erre adhat választ a chicagói DePaul University-n készült kutatás, amely szerint minden ötödik felnőtt krónikus halogató. Az egyetemi hallgatók között ennél is nagyobb – 70 százalék az arány –, és a férfiak közül is többen odázzák el teendőiket, mint a nők. Ennek a mentalitásnak ára van: a döntéseiket halogatók egyrészt kevesebbet keresnek és nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé – mondta Joseph Ferrari, a chicagói DePaul University pszichológus professzora.
A rövid távú gondokon túlmutató problémát jelent, hogy a halogató típusú emberek nem figyelnek eléggé egészségük megőrzésére, és elhanyagolják a nyugdíj-megtakarításokat is. Ez utóbbi esetben pszichológiai oka lehet a halogatásnak: az emberek – elsősorban a fiatalok – számára sokkoló lehet, milyen sok pénzt kellene összegyűjtenünk, hogy időskorukra biztonságban tudják magukat – véli Szabó Anikó, az ING Biztosító marketingigazgatója. Esetükben nem biztos, hogy a végcél, hanem annak megtervezése jelenthet segítséget, hogy áttekintve saját pénzügyeiket, mekkora összeget tudnak hosszú távon folyamatosan félretenni az az időskori öngondoskodás érdekében.
Érdekes paradoxon, hogy az előtakarékosság nem csak nyugodt öregkort, de jelenkori lelki nyugalmat is okoz: azok az emberek, akik rendelkeznek megtakarításokkal jóval boldogabbak és elégedettebbnek értik magukat – 53 százalékuk véli úgy, hogy a pénz boldogságot jelent -derül ki az ING Biztosító felméréséből. Negyedük szerint erőt és hatalmat nyújt, míg a többiek függetlenséget, szeretetet vagy más érzést társítanak hozzá. Azok, akik a pénzt a biztonsággal azonosítják, elsősorban a nyugalmat és szeretteik védelmét tartják szem előtt.
A lengyel diplomácia vezetője szerint egy összetűzés végeredménye egyértelmű lenne.
