A megkérdezettek nagy többsége (85 százalék) félti a személyes adatait, és csak bizonyos esetekben ad hozzáférést a szolgáltatóknak ezekhez az információkhoz – derül ki az Erste Bank adatelemzéssel kapcsolatos felméréséből. Négy emberből három mindig átgondolja, hogy kinek adja meg ezt a hozzájárulást. Mások csak bizonyos szolgáltatóknak engedélyezik az adataik használatát.
Az, hogy az emberek mennyire hajlandóak hozzájárulni adataik elemzéséhez, nagyban függ attól, hogy az adott szolgáltató milyen szektorban tevékenykedik. A listát magasan a bankok és az egészségügyi szolgáltatók vezetik:
a bankok esetében az ügyfelek 69 százaléka, míg az egészségügyi szolgáltatóknál 49 százalék járul hozzá az adatelemzéshez. A közműcégeknél ez az arány 30 százalék, míg a telekommunikációs vállalatoknál 26 százalék.
A szórakoztatóipari cégeknél, például videómegosztó és streaming szolgáltatók esetében a legkisebb a hajlandóság: csak minden tizedik ember járul hozzá az elemzéshez – ismertette a felmérés eredményeit Konczér Eszter, az Erste Bank piackutatásért felelős vezetője.
Nyitottabban állnak a szolgáltatókhoz azok az ügyfelek, akik nem csak, hogy hozzájárulnak adataik elemzéséhez, de kifejezetten el is várják, hogy azokat a cégek felhasználják magasabb szolgáltatási színvonal kialakításához. Ők a bankok esetében 92 százalékban, míg a telekommunikációs szolgáltatóknál 35 százalékban biztosítanak hozzáférést adataikhoz.
Az emberek hozzáállását az is nagyban meghatározza, milyen adatok megadására kérik őket a szolgáltatók. A válaszok alapján az ügyfelek legkevésbé a személyes adatok, valamint az élethelyzetükre vonatkozó információk (például lakásvásárlásra vagy babavárásra utaló adatok) elemzésére nyitottak. A tranzakciós adatok és vásárlási szokások elemzése nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, míg a legtöbben a leggyakrabban használt kapcsolatfelvételi forma (például személyes/ telefonos) vizsgálatában bizonyulnak megengedőnek.
A válaszadók fele mindezek ellenére elvárja, hogy a szolgáltatóitól személyre szabott ajánlatokat kapjon. Ennek érdekében ugyanennyien hozzá is járulnak az adataik elemzéséhez. A hozzájárulástól függetlenül négy emberből három belátja, hogy a szolgáltatónak szüksége van az adatok elemzésére ahhoz, hogy személyre szóló ajánlatokat tudjon adni. Ez az arány az adatelemzést előnyben részesítők körében különösen magas: 90 százalék feletti.
Ami a személyre szabott ajánlatok terén szerzett tapasztalatokat illeti, a válaszadók háromnegyede kapott már korábban ilyet. Az ajánlat fogadtatása megoszlott: voltak, akik kifejezetten örültek és pozitívan fogadták, ám az ügyfelek kicsit több, mint felét zavarta, hogy személyre szóló ajánlatot kapott. A válaszadók több, mint 10 százaléka ugyanakkor még nem kapott személyre szóló ajánlatot, de örülne, ha kapna.
A kutatásban az Erste ügyfeleinek több, mint 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne, ha a bankjuk az adataikat arra használná, hogy minél jobb szolgáltatást nyújthasson nekik.
Az ügyfeleknek a fele elfogadhatónak tartja, hogyha a bank elemzi a költési szokásait (például összegek, költéstípusok) és az alapján ad pénzügyi tanácsokat (például spórolási lehetőségek terén). Harmaduk engedné azt, hogy a bank a számlán történő tranzakciók alapján következtessen életeseményekre (például lakásvásárlás, gyerek születése, nyugdíj) és azt használja fel a személyre szabott pénzügyi ajánlatok érdekében. A leginkább szenzitív adatnak a külföldi költések bizonyultak: azt már csak a megkérdezettek 18 százaléka fogadná el, hogy a bank monitorozza a külföldi költéseit és utazással kapcsolatos tippeket adjon. az adatelemzést kifejezetten elváró ügyfelek az átlagnál is szigorúbbak voltak: az utazással kapcsolatos ajánlattételt csak 14 százalék találta elfogadhatónak.
1800 százalékos növekedés itt, soha nem látott rekord ott. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
