Egyre többet költünk lakhatásra
A lakhatást érintő pénzügyi gondok az előző évhez képest drámaian romlottak 2012-ben. Míg 2011-ben a háztartások kiadásaik átlagosan 25,5 százalékát, addig 2012-ben már 27 százalékát fordították a családok lakhatásra. A legalacsonyabb jövedelműek szerény bevételeik közel felét csak lakhatásra költik. A szegénység növekedésével az energiaszegénység is nő. Míg 2009-ben a lakosság ötöde, addig tavaly már 27 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni a lakását.
A megfizethetőségi problémák összefüggésben vannak a rossz lakásokkal, hisz jellemzően az alacsony jövedelmű családok élnek gyenge minőségű lakásokban, amelyek fenntartása sokba kerül. 2012-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. A hazai lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból elavult.
150 ezer családnál nincs áram és gáz
Elsősorban a súlyos lakásfönntartási problémák miatt válik egyre több család lakhatása bizonytalanná – mondta el Hegedüs József, a jelentést elkészítő Városkutatás Kft. igazgatója. A közműhátralékokat felhalmozók száma radikálisan nőtt 2009 és 2012 között: az egy éven túl nem fizetők száma 130 ezerről 172 ezerre nőtt, a 3 hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a 400 ezret. Az önkormányzati bérlakásokban élők 30-40 százalékának van hátraléka. Tavaly novemberben 110 ezer családnak volt 90 napon túli lakáshitel hátraléka. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13 600 lakás árvereztek el. A villamos energia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki.
A bizonytalan helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen – emlékeztetett Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. Eközben évente 1-2 ezer a kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma. Jelenleg az összes lakás 3 százaléka szociális bérlakás, ezzel az aránnyal az Unióban sereghajtók vagyunk. Ugyanakkor majdnem 500 ezer lakás áll üresen, amelynek egy része a megfelelő garanciák biztosítása mellett szociális célokra hasznosítható lenne.
Szociális lakásügynökség kellene
A szorult helyzetből a kiút valamilyen átfogó szociálislakás-koncepció megalkotása lehetne. Ennek egyik eleme a szociális lakásügynökség felállítása. Erre egyébként már vannak példák vidéki nagyvárosokban, de összehangoltan, országos szinten nem működik - ahogyan az olvasható a Privátbankár írásában.
A lakhatással kapcsolatos politikai intézkedések az előző évhez hasonlóan idén is elsősorban a bajba jutott devizahitelesek megmentésére irányultak. A lakhatással összekapcsolható költségvetési kiadások 293,2 milliárd forintjának majdnem 40 százalékát, 116 milliárd forintot a végtörlesztés kompenzálása vitt el. A legszegényebbeket támogató lakásfenntartási támogatásra, adósságcsökkentési támogatásra az összes kiadás 10 százaléka, 30 milliárd forint ment el. Látható, hogy a szakpolitikai intézkedések továbbra sem érik el a legszegényebbeket, vagy annyira kisléptékűek, hogy nem hoznak érzékelhető változást.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
