A Városkutatás ügyvezetője a 2011-es népszámlálás adataira hivatkozva elmondta, hogy 456 ezer lakást nem laknak az országban. Véleménye szerint azok több mint felét a tulajdonosokkal megegyezve a növekvő szociális lakásínség mérséklésére lehetne hasznosítani. A társaság kutatócsoportja több önkormányzattal és a Habitat for Humanity civil szervezettel együttműködve erre dolgoz ki koncepciót.
Hegedűs József szerint az önkormányzatok a 90-es évek elején átgondolatlanul adták el a tulajdonukban lévő lakások döntő hányadát, így ma összességében alig néhány tízezer olyan otthonnal gazdálkodhatnak, amelynél a szociális szempontok az elsődlegesek. Ugyanakkor több százezerre tehető azoknak a családoknak a száma, amelyek hitel, rezsihátralék következtében, pályakezdés vagy egyéb megfontolásból változtatni szeretnének lakáshelyzetükön. Sokuknak azonban nincs pénze saját lakás vásárlására, így az önkormányzatoktól várnak segítséget.
A szorult helyzetből a kiút valamilyen átfogó szociálislakás-koncepció megalkotása lehetne. Ennek egyik eleme a szociális lakásügynökség felállítása - mondta a szakember. A szervezet működéséhez meg kell teremteni annak anyagi, jogi hátterét - tette hozzá Hegedüs József, hozzátéve, hogy néhány városban már megkezdődött ilyen vagy hasonló modell kialakítása.
Van, ahol már működik ez a módszer vidéken
Szombathelyen már sikeres ez a fajta együttműködés az úgynevezett szociálisszálláshely-program megvalósítására - mondta Szakály Gábor, az önkormányzat szociális és családügyi bizottságának elnöke. Közlése szerint itt azoknak segítenek, akik alacsony jövedelműek, a lakbért sem tudják fizetni, a felhalmozott hátralék miatt pedig a bérleti viszonyukat felmondták. Számukra olyan félkomfortos szociális szállást kínálnak, amelyben a család együtt maradását az önkormányzat szociális támogatásokkal is segíti. A programban a részvétel egyik feltétele, hogy a szociális szállás lakója köteles folyamatosan együttműködni a családsegítő szolgálattal. A szolgálat iránymutatást ad a felhalmozott közüzemi hátralékok törlesztéséhez.
Szakály Gábor megerősítette, hogy a szisztéma bevált, hiszen ennek eredményeként az érintettek két év alatt már több mint 6 millió forintnyi hátralékot fizettek vissza, miközben biztos fedél volt a fejük felett. Az elnök arra is kitért, hogy a vasi megyeszékhelyen a költségvetésből az idén 50 millió forintot fordítanak 30 lerobbant önkormányzati bérlakás felújítására. A város összesen 250, üresen álló önkormányzati bérlakással gazdálkodhat.
Bodnár Ágota, a kecskeméti polgármesteri hivatal lakásgazdálkodási osztályának vezetője szerint a városban a szociális alapon bérbe adható 715 önkormányzati lakás döntő többsége lakott, alig néhány szabadul fel rövid időre. Kiemelte, a 115 ezres lélekszámú településen nagy az igény az ilyen otthonok iránt, tavaly például a 10 megpályáztatott lakásra 254-en jelentkeztek, közülük kellett kiválasztani szociális szempontok alapján a kedvezményezetteket.
Véleménye szerint ezért is lehet hasznos a lakásügynökség-modell kidolgozása, amely lehetőséget teremthet újabb lakások bevonására a szociális rendszerbe. Az önkormányzat a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity koordinálásával most számba veszi, hány ingatlan kerülhet szóba a szociálisbérlakás-szektor bővítésére. Az adatok alapján megvalósíthatósági tanulmány készül, amely ősszel kerülhet az önkormányzati testület elé megvitatásra - fűzte hozzá.
Győrben az Audi és más, ott megtelepedett üzemek munkaerőt vonzó hatása miatt különösen nagy az igény a szociális bérlakások iránt - tájékoztatott Wajzer Gábor, a városháza lakásügyi csoportjának vezetője. Az önkormányzatnak hozzávetőleg 4600 lakása van, azok jelentős hányada szociális célokat szolgál, amit az is mutat, hogy 1500-1600 lakásban olyan emberek élnek, akik lakbértámogatásra jogosultak. Hozzátette: 300 lakásban élnek olyan fiatalok, akik vállalták, hogy lakásvásárlásukhoz előtakarékoskodnak. Az önkormányzati lakások több mint fele összkomfortos és alig néhány száz komfort nélküli. A bérleti díjak viszont jócskán a piaci árak alatt maradnak, például egy kétszobás panellakásért körülbelül 20 000 forintot kell az önkormányzat részére havonta fizetni, miközben a piaci ár ennek háromszorosa is lehet.
A Rába menti város önkormányzatához évente 600-700 pályázat érkezik szociális lakásokra, ezeknek körülbelül a tizede nyer kedvező elbírálást, de sok esetben nekik is egy-két évet várniuk kell az üresedésre. A szakember elmondta: a nyertesekkel egyéves "próbaidős" szerződést kötnek, és ha a bérlő teljesíti a megszabott feltételeket, akkor következhet a három évre szóló megállapodás.
Nemet mondanak a szabályozásra. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
