Közel 573 milliárd forint értékű – a KKV szektornak jelentős fejlesztési területen jelenik meg pályázati kiírás még az idei évben – az infrastruktúrafejlesztéstől az eszközbeszerzésen át egészen az energetikai fejlesztésekig. Bár átlagosan minimum 30 nap áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, hogy a közzétételt követően kidolgozzák és beadják támogatási kérelmüket, a tapasztalatok szerint az igénylések 35 százalékát kapkodva, átgondolatlanul, az utolsó pillanatban állítják össze. A nem kellően kidolgozott pályázatok elutasítása miatt pedig akár 5-6 milliárd forint támogatástól is eleshetnek a pályázó cégek.
Az öt leggyakoribb, legfontosabbhibára a pályázati rendszert jól ismerő Goodwill Consulting Kft. hívja fel a figyelmet.
1., Rosszul felmért pénzügyi helyzet
Tíz pályázóból 3 kis árbevétel mellett, az önerőhöz szükséges pénzügyi forrás és bevonható fedezet nélkül kívánja beadni apályázatát, míg további 2 esetben fordul elő, hogy egyébként biztos anyagi háttérrel rendelkező cégekaránytalanul nagy fejlesztési igényre pályáznak.
„Mivel a pályázati kritériumok eltérnek egymástól, mindig érdemes az előző éves lezárt mérlegetösszevetni a pályázati feltételekkel. Minden esetben elvárás, hogy a saját tőke ne forduljon negatívba, és hogy a projekt összköltsége ne haladja meg az előző éves árbevétel összegét. Érdemes tehát konzultálni a könyvelővel és egy pályázati szakemberrel, hiszen egyes esetekbenpénzügyi megoldásokkal is orvosolható, hogy a cég megfeleljen a kiírásnak. Fontos, hogy a vállalkozás méretének megfelelő, az előző éves árbevétel 50 százalékát meg nem haladó beruházásra pályázzon, – igaz a pályázati kiírások ennél jóval megengedőbbek, de a tapasztalat azt mutatja,így az esetleges csúszásokkal, fizetési késedelmekkel együtt is fenntartható marad a projekt” – mutat rá Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
2., Hiányzó fejlesztési koncepció
A projektek 20 százaléka hiúsulhat meg évente amiatt, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek fejlesztési tervvel, hogy nem aktualizálják azt, illetve, hogy egyedi, egymáshoz nem illeszkedő, ad-hoc fejlesztési célok mentén pályáznak. A fejlesztési terv előzetes kidolgozása azért is fontos, mert így a támogatási lehetőségek pontosan összeegyeztethetők a fejlesztési menetrenddel és a fejlesztési kerettel, aminek köszönhetően már a pályázati önerő biztosítása sem okozhat meglepetést a vállalkozás számára.
3., Egyoldalú szemlélet
Jellemző a hazai KKV szektorra, hogy a pályázati lehetőségek között elsősorban az ingatlanfejlesztési támogatásokat keresi, és amennyiben a kiírt pályázatok ezt nem teszik lehetővé, inkább nem is adnak be igénylést.
„Ha már meglévő telephely, székhely fejlesztése a célunk, javasolt komplex fejlesztésben gondolkodni, hiszen például eszközbeszerzéssel kombinálva nagyobb eséllyel talál acég megfelelő kiírást. Novemberben például több kapacitásbővítést támogató felhívás is elérhető lesz, ezek esetében eszközbeszerzés mellett az ingatlankorszerűsítés is támogatható. Érdemes továbbá számba venni a hitellel kombinált konstrukciókat is, vagy az akár teljes mértékben kedvezményes hitelt nyújtó lehetőségeket, hiszen a Széchenyi 2020 program keretében lehívható támogatások egyre növekvő mértékbenvisszatérítendő formábanvehetők igénybe”– emeli ki Harsányi Gábor.
4., Felértékelődött a vidék szerepe
A főként fővárosi és pestmegyei vállalkozások a mostani Európai Uniós ciklusban is a korábbi években megszokott és népszerűvé vált pályázati kiírásokat várják. Az új pályázati rendszer azonban kevésbé támogatja a fejlettebb régiókban megvalósuló beruházásokat,ezért mindenképp érdemes számításba venni, hogy a cég vidéki telephelyre szervezze, és az ott elérhető támogatásokból fejlessze tevékenységét.
A fejlettebb régió mellett a szolgáltató szektorban működő vállalkozások is hátrányt szenvednek, hiszen vannak tevékenységek, amelyek teljesen kiszorulnak a pályázati rendszerből. A kedvezményes hitelt nyújtó támogatási lehetőségek azonban sok esetben megengedőbbek, így vidéken akár turisztikai vagy más szolgáltató tevékenység is fejleszthető kamattámogatott, 0 százalékos hitelből. Mivel a jövőben hangsúlyosabban szerepelnek majd a kombinált, vagy akár tisztán hiteljellegű támogatások, a fejlesztési elképzeléseket érdemes az ilyen jellegű támogatásokhoz igazítani. A kedvezményes hitelek jó lehetőséget jelenthetnek, ha a fejlesztési területen nem indítanak vissza nem térítendő pályázatot.
5., Feltérképezetlen piac
Az év végéig megközelítőleg 85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással írnak ki innovációs pályázatot, elsősorban a kkv-szektor vállalkozásainak. A korábbi innovációs pályázati tapasztalatok azt mutatják, gyakori hiba, hogy a pályázók nem fordítanak kellő figyelmet az alapfogalmak megismerésére, így helytelenül használnak az elbírálás szempontjából fontos kifejezéseket – összekeverve például az alapkutatást az ipari kutatással. A pályázatok10százalékánál előforduló – akár elutasítást eredményező – hiba, hogy a vállalkozás fejlesztése már ismert a szegmens hazai, vagy európai piacán, így az nem jelent újdonságot.
„Innovációs pályázat benyújtásakor érdemes tehát szabadalmi ügyvivőhöz fordulni, vagy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalsegítségével ellenőrizni a termékünk, szolgáltatásunkvalódi újszerűségét, eredetiségét” – javasolja Harsányi.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
