A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index a tavaly év végi -15 ponthoz képest gyakorlatilag alig változott, jelenleg -14 ponton áll. Így nem folytatódott az előző negyedévben tapasztalt jelentős romlás.
Miért ragadt be a mutató?
Az index stagnálása annak tudható, hogy a kkv-k gazdasági helyzetét meghatározó tényezők legtöbbje alig változott. A különböző árbevételű cégeket és szektorokat illetően – az index tízéves történetében először – rendkívül egységes képet mutat a hazai kkv szektor, hiszen mérettől és iparágtól függetlenül közel azonos szinten van a cégek jövőbe vetett bizalma. A középvállalkozások várakozásai jelenleg -11, a mikrovállalkozásoké -14, a kisvállalkozásoké -15 ponton állnak, míg a szektorokat tekintve a kereskedelmi cégek várakozásai -12 ponton, a mezőgazdasági cégeké -14 ponton, a szolgáltató és ipari vállalkozásoké pedig egyaránt -15 ponton állnak.
K&H Kkv bizalmi index |
A részindexek közül egyedül a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások javultak jelentősen. Az optimista szemlélet annak köszönhető, hogy kevesebb cégvezető számít a kamatok emelkedésére, ezzel párhuzamosan pedig jóval többen vélekednek úgy, hogy a jelenlegi szinten maradnak, vagy éppen csökkenni fognak. Mindennek hátterében feltehetően a jegybanki alapkamat újabb csökkentése, illetve a Növekedési Hitelprogram év végéig történő meghosszabbítása és kibővítése áll.
Az uniós pénzek se hoznak javulást?
A vállalati hitelkamat várakozások miatti pozitív finanszírozáshoz való hozzáállást azonban lerombolja, hogy az uniós pályázati lehetőségeket igen borúsan látják a vállalkozások. Emögött az áll, hogy jelentősen, 46%-ról 36%-ra csökkent azon cégek aránya, amelyek jelenleg reálisnak tartják uniós forrás elnyerését. Emellett azok a cégek is jóval kevesebben vannak, amelyek hallottak volna a vállalkozás szempontjából érdekes pályázatról. Az eredmény nem meglepő, hiszen a 2014-2020-as költségvetési periódusban eddig csupán két kkv-kat is érintő pályázat jelent meg. Ugyanakkor várhatóan már áprilisban elérhető lesz egy 80 milliárd forintos keretösszegű termelési kapacitásbővítő pályázat, míg a források tömeges kiírása az eddigi információk alapján valószínűleg nyár elején fog beindulni.