A hétéves programozási időszakban eredetileg 8200 milliárd forintos kerettel rendelkezett az ország, az árfolyam-különbözet miatt azonban további 700 milliárd forint forrás lehívására nyílt lehetőség.
Az idén minden eddiginél nagyobb kifizetés teljesült, egy hónappal a zárás előtt 2238 milliárd forintot fizettek ki számlára, illetve előleg elszámolás formájában. Ez az összeg 2013-ban 1700, míg 2014-ben 1850 milliárd forintot tett ki.
2012 nyarán még nagyarányú, 25-30 százalékos forrásvesztéssel számolt Magyarország esetében az Európai Bizottság, a negatív prognózis és az előző kormány által elkövetett hibák miatt a 2010-ben hivatalba lépő kabinet a pályázati és kifizetési rendszer átalakításáról döntött.
Az ezzel kapcsolatos központi koordináció a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetésével 2013 második felében a Miniszterelnökséghez került át, a lépésnek köszönhetően 25 százalékponttal növekedett 2013-ról 2014 végére az uniós támogatások kifizetési aránya - ismertette Lipők Sándor miniszteri biztos.
Jobban állunk, mint bárki
Az európai bizottsági kifizetések százalékos aránya szerinti rangsorban a közép-európai országok között a 85 százalékos arány elérő Lengyelország után második helyet foglalja el Magyarország 73 százalékkal, amelyet Csehország 71, Szlovákia 66, valamint Románia 56 százalékkal követ.
A vállalkozások 1654 milliárd forintos támogatásban részesültek, ami közel 43 ezer támogatott projektet jelent, a kedvezményezetteket tekintve pedig az 5 ezer milliárd forintot is meghaladják az önkormányzati és költségvetési szervek programjai.
Az állami vállalkozásokat 3017 milliárddal támogatta az EU, ebből - a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásainak köszönhetően - például utakat, kerékpárutakat építettek és újítottak fel, valamint a vasútvonalak rekonstrukcióját végezték el.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
