|
| A B-közép bejárata a Groupama Arénában. (Fotó: privátbankár.hu) |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Másfél milliárdos befizetéssel próbálta javítani a Fradi focicsapatát működtető vállalat, az FTC Labdarúgó Zrt. katasztrofális tőkehelyzetét a tulajdonos sportegyesület. Ezzel a cégnél fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén (!) jegyezték le.
A túlárazott részvényeket minden esetben a túlnyomórészt állami forrásokból élő Ferencvárosi Torna Club (FTC) vette meg, így juttatva közvetett állami támogatáshoz az amúgy is a legtöbb pénzből gazdálkodó magyar focicsapatot.
A Fradi tulajdonosi háttere azért ilyen bonyolult, mert itthon magasabb ligákban csak olyan focicsapatok indulhatnak, amelyek mögött egy gazdasági társaság áll. A Fradi együttesét az az FTC Labdarúgó Zrt. tartja fenn, amelynek a korábbi években kaotikusan alakult a tulajdonosi struktúrája, 2011 vége óta azonban az FTC egyesületé a vállalat 99,99 százaléka*.
Az FTC pedig elég jószándékú tulajdonos: ha a Zrt. valamiért megszorul, mindig komoly tőkeinjekcióval segítik ki. Ez történt most is. Az előző üzleti évben ugyanis a vállalat bevételei némi meglepetésre látványosan visszaestek, miközben a kiadásokon nem tudott (vagy ami valószínűbb, nem is akart) faragni a cég. Ennek eredményeként a 2018-as esztendőt 1,3 milliárd forintot is meghaladó veszteséggel zárták.
Ez önmagában még nem lett volna probléma, ha az FTC Labdarúgó Zrt.-nek lett volna tartaléka, de nem volt. Így a vállalat saját tőkéje is negatívba fordult, ami több okból is problémás. Egyrészt tartósan ilyen állapot a jogszabályok szerint egyetlen magyar cégnél sem állhat fenn, de ez – különösen egy labdarúgócsapatot működtető cégnél – ritkán vezet azonnal lépésekhez. Az azonban már igen, ha
a magyar vagy az európai szövetség emiatt nem engedi elindulni valamelyik ligában.
Márpedig elvileg negatív saját tőkével nem igazán kaphatott volna indulási jogot a csapat sem itthon, sem a nemzetközi kupákban, így lépni kellett*.
A társaság vezetése ennek megfelelően már az éves rendes közgyűlésén határozott arról, hogy tőkét emelnek a cégben. Ehhez négy héttel későbbre újabb közgyűlést hívtak össze, és itt döntöttek róla, hogy az FTC tíz darab ezer forint névértékű részvényt vásárol összesen 1,5 milliárd forintért. A pénz hat nap múlva meg is érkezett, amit onnan lehet tudni, hogy a cégbírósági iratokhoz az utalási bizonylatot is csatolták.
Bár az bevett gyakorlat, hogy egy céget úgy juttatnak forráshoz, hogy részvényeit jóval a névérték felett jegyzik le, az FTC esete így is elég extrém. Ez ugyanis – ahogy erről korábban már írtunk – valamivel több mint háromezer milliárd forintra értékeli a vállalatot, ami alapján a magyar bajnok többet ér, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.
Mindenesetre a komoly tőkeinjekcióval sikerült elérni, hogy az FTC Labdarúgó Zrt. saját tőkéje pozitívba forduljon. Más kérdés, hogy a módszer, amivel feltőkésítették a vállalatot legalább annyira nem felel meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásainak, mint a negatív saját tőke. Az UEFA elvárásai szerint ugyanis a csapatoknak nagyjából annyit kellene költeniük, amennyi pénzt a piacról össze tudnak szedni, azaz tartósan nem támaszkodhatnának tulajdonosaik forrásaira.
A Fradi viszont tartósan ezt teszi, azaz többet költ, mint amennyi bevétele van. A korábbi években többször is emeltek így tőkét a Zrt.-ben, amely összesen közel 5 milliárd forintnyi forráshoz jutott így*.
Az már csak hab a tortán, hogy a pénz minden esetben az FTC-től érkezett, amely jelentős részben állami támogatásokból él. A 2018-as beszámolóban például 35 oldalon keresztül sorolják a támogatásokat, és ugyan az eredmény-kimutatásban csak szűk 1,8 milliárdnyi támogatásról adtak számot valójában ennél jóval többet ítéltek meg nekik*.
(G7)
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
