A bizalmi vagyonkezelés keretében
- a vagyonrendelő, vagyis a vagyon eredeti tulajdonosa, szerződéssel a vagyonkezelőre ruházza át a vagyontárgy tulajdonát, vagyis bizalmi vagyonkezelés csak a vagyon tulajdonosának megváltozásával lehetséges;
- a vagyonkezelő kizárólag azoknak a kedvezményezett(ek)nek a javára kezelheti a vagyont, aki(ke)t a vagyonrendelő ilyennek jelölt meg;
- a vagyonkezelő a vagyonrendelő időközbeni halála vagy cselekvőképtelensége esetén is köteles a szerződésben rögzítettek szerint eljárni;
- szolgáltatásaiért a vagyonkezelő díjra jogosult, amit végső soron a kezelt vagyonból is levonhat.
A bizalmi vagyonkezelés létrejötte
A bizalmi vagyonkezelést tipikusan egy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés hozza létre. A szerződésnek a célja a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett javára történő hatékony vagyonkezelés. A kedvezményezett ugyan nem alanya ennek a szerződésnek, mégis minden az ő érdekében történik, hiszen a vagyonkezelő kizárólag az ő javára járhat el. A vagyonkezelő tehát a vagyonrendelővel szerződéses jogviszonyban, míg a kedvezményezettel un. fiduciárius viszonyban áll, ami annyit jelent, hogy kötelezettségeit a kedvezményezett irányába szerződés hiányában is teljesítenie kell olyannyira, hogy ennek elmaradása esetén a vele nem szerződő kedvezményezettet is megilletik bizonyos jogorvoslatok.
A szerződésen túl van lehetőség a bizalmi vagyonkezelés egyoldalú nyilatkozattal történő létrehozására is de csak két esetben. Az egyikben a bizalmi vagyonkezelést a vagyonrendelő végrendelettel hozza létre, míg a másikban a vagyonrendelő saját magát jelöli meg vagyonkezelőnek. Az első esetben a bizalmi vagyonkezelés létrejöttéhez a vagyonkezelőnek a vagyonrendelő halálára visszaható hatályú elfogadó nyilatkozata szükséges, míg a második esetben az egyoldalú jognyilatkozat csak közokiratba foglaltan érvényes és nem vonható vissza. Vagyis ezt a patront egy vagyontárgy vonatkozásában csak egyszer lehet elsütni.
A bizalmi vagyonkezelés jelentősége
A fentiek alapján a bizalmi vagyonkezelés legfőbb értékeit az alábbiak szerint lehet összegezni:
- a vagyonrendelő biztosítása a vonatkozásban, hogy vagyonának sorsa, úgy életében, mint halála esetére, szándékai szerint alakul és az indokolt tulajdonosi döntések akkor is meghozatalra kerülnek, amikor ő erre már bármilyen okból nem képes vagy tulajdonosként való fellépése üzleti, családi, közszereplési körülményei miatt nem kívánatos;
- a magánvagyon és a magánszféra közel abszolút védelme;
- a nagy értékű üzleti tranzakciók hatékony adóoptimalizálása.
Mire nyújthat megoldást a bizalmi vagyonkezelés?
A következő felhasználási lehetőségek akár együttesen is érvényesülhetnek ugyanabban a bizalmi vagyonkezelésben. Vagyis, ez a jogintézmény nagy fokú rugalmassággal bír, és komplex feladatok megoldására is alkalmas.
- A végrendelet alternatívája, a hagyományos öröklési szabályok többségének és főleg a hagyatéki eljárásnak a mellőzésével.
- Adótervezés és adóoptimalizálás.
- Generációváltás a cégben, a cég stabilitásának biztosítása az ügyvezető-tulajdonos kiesése vagy akár halála esetére.
- Fogyatékossággal élő vagy családtagról való gondoskodás a szülők, gondozók halála után is.
- Jótékonykodás (pl. intézmény támogatás).
A bizalmi vagyonkezelésnek ugyanakkor vannak kifejezetten üzleti célú alkalmazási formái is.
- Magas kockázatú vállalkozások beindítása előtt, a már meglévő magánvagyonok, vagy azok egy részének biztonságba helyezése.
- Piacbővítés és befektetések inkognitóban.
- Cégeladás és cégfelvásárlás esetén a bizalmi vagyonkezelés nem csak egyfajta, úgy az eladót, mint a vevőt bebiztosító biztonsági letétként tud működni, de bizonyos feltételek fennállása esetén jelentős adóelőnyökkel is tud járni.
Miként alakul a bizalmi vagyonkezelés adózása?
A bizalmi vagyonkezelés egy adósemleges megoldás. Ez a vagyonkezelési folyamat három szakaszának adózásával illusztrálható a legérthetőbben.
- Vagyonrendelés.
Maga a vagyonrendelés (vagyis az az aktus, amellyel a vagyonrendelő átruházza a vagyon tulajdonjogát a vagyonkezelőre) adó- és illetékmentes tranzakció.
- Vagyonkezelés.
A vagyonrendeléssel létrehozott kezelt vagyon egyedülállóan érdekes jogi képződmény. Nem jogi személy és nem önálló jogalany, de önálló adóalany, amelynek saját adószáma, adóbevallása és mérlege van. Azaz, a kezelt vagyon, adó és számviteli megítélése ugyanaz, mint egy gazdasági társaságé. A társasági nyereségadó alanya, mint ahogy a helyi iparűzési adónak, esetleg más helyi adóknak (pl. ingatlan adó) is, Ugyanakkor nem alanya az ÁFÁ-nak. Ez azt eredményezi, hogy a kezelt vagyon bevételei (pl. kamat, bérleti díj, jogdíj, árfolyamnövekmény) az általános szabályok szerint adóznak, vagy éppen nem adóznak (pl. osztalék jövedelem). Ugyanígy, illetékfizetési kötelezettség alá esik a kezelt vagyon javára történő vagyonszerzés (pl. a vagyonrendelés során rendelt készpénzből vagy a kezelt vagyon bevételeiből történő ingatlan vásárlás esetén).
- Vagyonkiadás.
Adózási szempontból a vagyonkiadás a legérzékenyebb pont, ugyanis ennek során több mindenre figyelemmel kell lenni:
- a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye és a közöttük fennálló (pl. rokoni) viszony jellege;
- a vagyonrendelő és a kedvezményezett adóhonossága;
- a vagyonkiadás tőke vagy hozam jellege (a vagyonkezelőt sortartási kötelezettség terheli, melynek alapján először mindig a rendszerint adóköteles hozamot kell kiadnia, és csak utána a adhatja ki tőkét a kedvezményezettnek, amely rendszerint rendszerint adómentes).
Mindezen szempontoknak az eseti elemzését követően dönthető csak el, hogy adott esetben milyen adó- vagy illeték nemet, illetve, hogy milyen mértékben és formában (pl. forrásadó formájában) kell alkalmazni.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos pszichés fékek
A viszonylag fiatal jogintézmény (az új Ptk. 2014-ben vezette be) hazai gyakorlati elterjedése, az általános vélemények szerint, lassabb a vártnál. Pedig a vállalkozói szférában (főleg a családi tulajdonban lévő kkv-k vonatkozásában) az időszerű és kényszerű generációváltás miatt éppen a bizalmi vagyonkezelés tudna jelentős segítséget nyújtani. Sokan érzik és mostanra már értik is az intézmény lényegét és előnyeit, mégis bizonyos pszichés korlátok visszatartják a gyorsabb elterjedést. A teljesség igénye nélkül itt csak a három legelterjedtebb ellenállást említjük meg.
- A bizalmi vagyonkezelésről, főleg a vállalkozói generáció váltás kapcsán történő megbeszélések során elkerülhetetlen, hogy a vagyonkezelő haláláról ne essék szó. Sokakban ez már egy azonnali pszichés elzárkózást és a téma blokkolását eredményezi.
- A tulajdonjog szükségszerű átruházása a vagyonkezelőre sokakban a teljes elutasítást eredményezi, mindaddig, amig hosszabb beszélgetés után nem válik nyitottá a racionális átgondolásra és az ő, illetve az általa megjelölt kedvezményezettek helyzetének biztosítását célzó eszközrendszer megismerésére. A legfontosabb e vonatkozásban talán annak megértése, hogy a professzionális bizalmi vagyonkezelés is „csak” egy üzleti, a pénzügyi szolgáltatásokkal nagy hasonlóságot mutató, de azoktól számos ponton mégis eltérő, és azokhoz képest lényegesen ügyfélközpontúbb szolgáltatás.
- A családi kkv-k esetében ma még mindig többségében vannak a tulajdonos-ügyvezetők által egyszemélyben irányított, un. „egykezezős” cégek, akiknek mélységes meggyőződésük, hogy nélkülük a családi cég azonnal összeomlik, annak irányításához rajtuk kívül senki sem alkalmas. Ez, párosulva az évtizedeken keresztül épített és bővített céghez kapcsolódó bensőséges érzelmi viszonyukkal sokszor megakadályozza őket abban, hogy cégük reális piaci értékét meg tudják becsülni. Az általuk képzett un. előszereteti értéket ugyanis a piac sohasem lesz hajlandó beárazni, mint ahogy azzal sem tud mit kezdeni, hogy sokszor pont saját maguk, mint a cég központi szereplői nincsenek költségoldalon beárazva, hiszen rendszerint nem vesznek fel a saját cégüktől menedzseri összegű fizetéseket, és ezzel máris jelentősen torzítják a piaci megítélhetőség lehetőségét.
Az idő multával és a szükség feszülésével ezek a szempontok nyilván változni fognak, és vélhetően a bizalmi vagyonkezelés is nagyobb, tömegesebb piacra számíthat majd.
Dr. B. Szabó Gábor
Az orosz hadsereg újra támadta Ukrajna civil infrastruktúráját az ország egész területén, így eljutottak a támadó eszközök a magyar határ közelébe is. 
