Egyelőre csak kormányrendelet írja elő az önkormányzatok számára, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel szeptember elsejéig nem szedhetnek közterület-használati díjat a vendéglátó üzletektől, de egy parlamenti bizottsági módosító javaslat törvénybe is foglalná ezt a szabályt.
A kormány május elején rendelkezett arról, hogy az éttermek, kocsmák, presszók díjmentesen használhatják a közterületeket, ezzel is kompenzálva az üzleteket a járványhelyzet káros gazdasági hatásai miatt. A vendéglátás nagyon megszenvedte ezt az időszakot, kezdetben legfeljebb elvitelre nyújthatták konyhai szolgáltatásaikat, de vendégeket sokáig nem fogadhattak.
Olyan, mint a bibliai 10 csapás
Az enyhítések első szakaszában, május elején aztán ezek a helyek is elindulhattak bizonyos megkötésekkel. Vendéget továbbra sem fogadhattak az üzlethelyiségen belül, de ha volt teraszuk, oda már le lehetett ülni egy sörre, körömpörköltre. A kitelepülés megkönnyítését, az üzlet beindítását szolgálta a kormány intézkedése, amellyel szeptember elsejéig - vagyis a nyári, főszezon végéig - díjmentessé tették a közterületek használatát.
Ezzel ugyanakkor a területek tulajdonjogával rendelkező önkormányzatokat károsították meg, amelyek már így is a bibliai 10 csapást kénytelenek elszenvedni, gondoljunk csak a gépjárműadó elvételére, vagy a szolidaritási adó emelésére.
Időközben lényegében minden korlátot feloldottak, amelyek a vendéglátást nehezítették, ma már a belső tereket is lehet használni, annyi előírás van, hogy a felszolgálóknak maszkot kell viselniük, az asztaltársaságoknak pedig be kell tartaniuk a 1,5 méteres távolságtartási szabályt.
A tudósítások szerint az élet beindult a vendéglátásban, a Balaton környékén kifejezetten erős szezonnyitásról számolnak be a tulajdonosok, de a fővárosi kocsmákba, éttermekbe is kezdenek visszatérni a vendégek. A kormány azonban semmit nem akar a véletlenre bízni, ezért a parlament igazságügyi bizottsága segítségével törvénybe fogják átültetni a májusi rendeletben foglaltakat.
Erre az adja meg a lehetőséget, hogy a kormány a veszélyhelyzet lefújására, egy füst alatt pedig a rendkívüli jogrend alkalmazására adott felhatalmazás visszavonására készül. Már a parlament előtt van az erről szóló javaslat, továbbá egy másik, amelyik a veszélyhelyzet alatt hozott, továbbra is szükségesnek tartott intézkedéseket ülteti át a törvényekbe. (A veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek ugyanis hatályukat vesztik a rendkívüli felhatalmazás visszavonásával.)
E csomaghoz adott be az igazságügyi bizottság módosító javaslatokat, melyek közül az egyik a közterület-használat ingyenességéről szól, fenntartva annak határidejét a rendeletben korábban rögzített szeptember elsejéig, egyben kikötve, hogy ezt az összeget később sem követelhetik az önkormányzatok.
Ennek azért van jelentősége, mert sajtóhírek szerint egyes önkormányzatok megkísérelték az elmaradó díjak beszedését. Egy ilyen példaként az erzsébetvárosi önkormányzat esete szolgál a kormánypárti média szerint. Ennek lényege, hogy a kerület álláspontja szerint a díjszedés ügyében nem a kormányrendelet, hanem a nemzeti vagyonról szóló törvény az irányadó, amely "kifejezetten tiltja", hogy a közterületeket ingyen használatba adják az önkormányzatok.
Beadták a derekukat
A kérdés tisztázása érdekében a kormányhivatalhoz fordultak, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a rendelet szerint kell eljárniuk - számolt be erről honlapján az erzsébetvárosi önkormányzat, amely jelezte, hogy a kormányhivatal állásfoglalása szerint fognak eljárni, és nem szednek közterület-használati díjat a teraszok után.
Amennyiben a parlament elfogadja a bizottság módosítóját, akkor törvényi szintre emelkedik a díjszedés tiltása, s már csak alkotmányossági alapon - a tulajdonjog szabadságára kiterjedően - lesz értelme vitatni az intézkedést.
Nem példa nélküli egyébként a közterületek ingyenes használatának előírása a kormánytól, lapunk ebben a cikkben foglalkozott az augusztus 20-i ünnepséggel összefüggésben egy hasonló intézkedésről.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
