A német nemzeti légitársaság, a Lufthansa nyolcvan Boeing és Airbus utasszállító repülőgépet rendelt, amelyekért összesen 9 milliárd dollárt fizet – adta hírül a Reuters. Ez az összeg Magyarország tavalyi - 177 milliárd dolláros - GDP-jének közel 5 százaléka. A gépeket 2026 és 2032 között szállítják le a repülőgépgyártók.
A vásárló nagyon „igazságosan” osztotta meg a rendelését. Az amerikai gyártótól negyven Boeing 737 MAX 8-as típusú gépet vesz, az európai cégtől pedig negyven Airbus A220-300-ast. A további vásárlási opciók is „igazságosan” oszlanak meg: hatvan szól MAX 8-asokra, húsz A220-asokra és negyven A320- asokra.
A Lufthansa az 1960-as évek végén kezdett Boeing 737-eseket vásárolni, ám az 1990-es évek közepén szakított ezzel a típussal. Az utolsó gépeket 2016-ban nyugdíjazták. Így 30 év után térnek vissza az amerikai repülőgépgyártó egyik legpatinásabb típusához. A 737 MAX változatából eddig egyetlen gép sem repült a légitársaság flottájában. Ugyanakkor továbbra is vásároltak széles törzsű (több folyosós) Boeingeket, nevezetesen 787 Dreamlinereket és 777-es teherszállító gépeket.
A Lufthansát azok között a légitársaságok között tartják számon a szakmában, amelyek a legszigorúbb technikai követelményeket támasztják a flottájukba kerülő repülőgépekkel szemben. A cég volt az első vásárlója a kanadai Bombardier CSeries gépeinek 2008-ban. Ezek gyártása később az Airbushoz került és 2018-ban átkeresztelték őket A220-asra. A német légitársaság vásárlása lendületet ad ennek a kis méretű, egyfolyosós típusnak azt követően, hogy
a gyártónak gondjai akadtak a hajtóműveket szállító Pratt & Whitneyvel az A320-as és A220-as gépek egy
része kapcsán. Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatója elégedett a vásárlásról szóló döntésükkel. A MAX 8-as segíthet tejesíteni a vállalat céljait a károsanyag-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban. Eközben a légitársaság továbbra is az Airbus legnagyobb vásárlója marad.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
