|
| Forrás: a Cadence Design Facebook-oldala |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Egy 2017-es lista szerint a cégnél a medián bér havonta közel bruttó 12 ezer dollár (mai árfolyamon 3,5 millió forint). Ezzel az ötödik legjobban fizető amerikai cég volt, egyaránt megelőzve a legdrágább tanácsadó cégeket (mint a BCG vagy a McKinsey), illetve a techóriásokat (mint a Facebook vagy a Google).
Ismertebb versenytársaival szemben a Cadence Design* külföldi bevételeinek számottevő része Magyarországon képződik, legalábbis papíron. A kaliforniai székhelyű vállalat teljes bevétele 2018-ban 620 milliárd forintnak megfelelő dollár volt, a magyarországi leánycégének ebből 57 milliárd forint volt a forgalma. A cég egyik beszámolójában többször külön megnevezik Magyarországot, hogy Írország mellett innen származik a legtöbb külföldi bevételük.
Ez amiatt sajátos, mert a Cadence Design az 57 milliárdos bevételével Magyarország 200 legnagyobb cége közé tartozik, azonban mindössze egy kis irodája és tavalyi adatok szerint mindössze négy alkalmazottja volt Budapesten. Az egy alkalmazottra eső forgalom tehát 14 milliárd forint volt, amely szinte példa nélküli a magyar cégeknél.
A 400 legnagyobb magyar vállalat közül* egy-két energiakereskedőt leszámítva nincs olyan, amelynél kevesebb ember dolgozna. Ilyen például a magyar offshore paradicsomban, Újlengyelben bejegyzett, mexikói tulajdonú Bimbo Hungria Vagyonkezelő Zrt., amelynek magyarországi tevékenység nélkül van közel 400 milliárdos bevétele. Vagy ilyen még a minden bizonnyal szintén adózási okokból Újlengyelre bejegyzett norvég Seadrill-csoport, amely olajfúrással foglalkozik.
Az egyébként 20 országban jelenlevő, 7600 főt foglalkoztató Cadence Design feltehetően szintén adózási okokból tart fenn irodát Magyarországon. Az egész Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb a vállalkozások nyeresége után fizetendő társasági adó a kilenc százalékos kulcsával. Az EU többször is felszólította Magyarországot, hogy változtasson ezen, mivel az alacsony adókkal egymással versengő tagországok összességében jelentős mértékű adótól esnek el, míg az ezt kihasználó multinacionális cégek szinte alig adóznak.
A Magyarországon 2000 óta jelenlevő cég látszólag érdemi tevékenységet nem végez Magyarországon. Három angolszász ügyvezetője az anyacég felső vezetésében van benne, és címük alapján Kaliforniában vagy Írországban élnek. A magyar leány tulajdonosai szintén kedvező adózásukról ismert országokba vannak bejegyezve: 97 százalékban egy ciprusi cég a tulajdonosa, a maradék részben pedig egy írországi.
Az amerikai anyacéget e-mailben kérdeztem meg, hogy hogyan kerültek Magyarországra, mit csinálnak itt pontosan, vagy miért ciprusi és ír cégen keresztül tulajdonosai a magyar cégnek. A Cadence Design annyit írt, hogy egy kérdésemre sem válaszolnak, csak figyelmembe ajánlják a róluk nyilvánosan elérhető információkat. Még arra sem voltak hajlandóak, hogy elárulják, mennyi alkalmazottja van a magyar leánycégnek. Pedig miközben a NAV adatbázisa szerint négyen vannak, a céges beszámolóban több mint száz fő szerepel.
Ezt követően felhívtam a budapesti irodájukat, ahol egy munkatárs azt mondta, hogy valóban négyen voltak, de mostanra kettőre csökkent a létszám. A tevékenységükről annyit mondott, hogy „kontrolling és egyéb pénzügyi feladatokat végeznek el”, és vannak Magyarországhoz kapcsolódó szerződéseik, de ennél bővebb információért az anyacéghez irányított.
A Cadence Design beszámolói sem árulják el, hogy honnan származik bevétele a Magyarországra bejegyzett cégének. Mindössze annyi derül ki belőlük, hogy az árbevételének háromnegyede jutalékokból származik, illetve hogy költségei nagy része kutatás-fejlesztésből származik. A beszámolókban szereplő több mint száz alkalmazottra mindenesetre az lehet a magyarázat, hogy a magyarországi leánynak van egy lengyelországi fióktelepe. Az ott dolgozók azért nem szerepelnek a magyar adóhivatal adatbázisában, mert nem Magyarországon fizetnek társadalombiztosítást.
A Cadence valóban felvásárolt egy lengyel céget néhány éve, és felmerülhet, hogy az ott végzett munkát Magyarországon keresztül könyvelik le (mivel a társasági adó Lengyelországban 19 százalék). Ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a lengyel cég felvásárlása előtt sem volt kategóriákkal alacsonyabb a magyar leány bevétele.
A jelenséget a transzferárak is magyarázhatják, erről a témáról több cikket is írtunk korábban. Ezek a cégek különböző országokban végzett tevékenységeinek belső elszámolóárait jelentik; a nemzetközi nagyvállalatok összetett rendszereket működtetnek annak érdekében, hogy globálisan a lehető legkevesebb adót kelljen befizetniük, vagy éppen javítsák az anyavállalatok pénzügyi mutatóit.
A multikat óriási kedvezményekkel idecsábító Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a többé-kevésbé legális intézménynek, a 2017-es adatok és korábbi számításunk alapján évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhetett ki az országból 30 magyarországi multi. A Cadence Designnal persze más a helyzet, mivel ők igazán érdemi tevékenységet valószínűleg nem folytatnak nálunk, így a nyertesei vagyunk annak, hogy nem ott adóznak, ahol ténylegesen megkereshetik a nálunk elkönyvelt bevételt.
(G7)
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
