A cikk eredetileg laptársunk, a Piac&Profit oldalán jelent meg.
A héten megjelent rendelet értelmében a kormány egy összegben kifizeti február végéig a bértámogatást, a lépés a vendéglátóhelyeken kívül a szállodák és a fitnesztermek üzemeltetőit is érinti. A változás értelmében az állami segítséget a jövőben nem az igényléssel érintett hónap után, azaz utófinanszírozással teljesítik, hanem már az aktuális hónap elején megérkezik a cégekhez a munkavállalók bértámogatása.
Ezzel párhuzamosan az elszámolási rendszer is változott: ha egy cég bármely okból nem vagy nem teljes egészében jogosult a neki megítélt támogatás igénybevételére, azt haladéktalanul be kell jelentenie. Emellett a munkaadónak a támogatás időtartamának utolsó napját követő második hónap végéig kell igazolnia, hogy a neki megítélt támogatásra jogosult volt.
A döntéssel a kormány a vendéglátósok egyre nagyobb és egyre hangosabb elégedetlenségén csillapított. Lapunk is közölt egy összeállítást több vendéglátóstól kapott panasz alapján, miszerint még januárban sem érkezett meg a novemberi bérek mellé járó támogatás.
Helyére kerültek a dolgok
A megjelent kormányrendelettel „helyére kerültek a dolgok” – fogalmazott a Piac&Profitnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke.
„Egy támogatásnál elvárható, hogy az gyors legyen és ne utólag történjen a finanszírozás. Ez nem egy pályázat, amiből fejleszteni akarnak a vállalkozások, hanem az életben maradáshoz szükséges. A kivérzett vállalkozások már nem tudják megelőlegezni saját tartalékaikból az államnak, hogy amíg megérkezik a támogatás, addig ők fizetik a béreket” – mondta lapunknak az ipartestület elnöke.
A szakmai szervezet vezetőjének tapasztalatai szerint miután a múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, mindent megtesznek a bértámogatások kifizetésének a felgyorsítására, már csütörtök óta is érezhetően javult a kifizetések üteme. Kovács László egyúttal leszögezte: örülnek a változtatásnak és nagyon nagy szükség is van rá a szektorban, de már most úgy látszik, mindez nagyon sok helyen nem jelent elég segítséget.
"Szeretnénk, ha a bértámogatásokat 75 százalékra emelnék és teljes adó- és bérjárulék mentességet kapnánk".
A munkahelymegőrző támogatások a munkahelyek megtartásához és a munkabérekhez járulnak hozzá, de számtalan egyéb költsége is van egy vállalkozásnak, amelyre az elmúlt egy évben hat hónapon keresztül nem volt bevételük, eltekintve attól az „apró szalmaszáltól”, amit a kiszállítás és az ételek elvitelre történő értékesítése jelentett. Ugyanis folyamatosan kell fizetni üzemtetési költségeket, mint amilyenek a bérleti díjak, a rezsiköltségek és a biztosítások, ezeknek a fizetéséhez semmiféle támogatást nem kaptak.
Javaslatok az éttermektől és a BKIK-tól
A vendéglősök megsegítése érdeklében 13 pontosos javaslatot fogalmazott meg és küldött el a Pénzügyminisztériumnak a Magyar Gasztronómiai Egyesület. Az egyesület többek között azt szeretné elérni, hogy az állam átvállalná a korlátozások idejére a helyiségbérleti díjakat, minden hónap 10. napjáig megkapnák a bértámogatásokat, továbbá elengednék a vendéglátóteraszok területfoglalási díját erre az évre, szeretnék, ha márciustól fogozatosan újra nyithatnának az éttermek - írta a hvg.hu. Szerdán a Budapesti és Iparkamara is ajánlásokat tett, miként lehetne segíteni a fővárosi vendéglátósok és turisztikai cégek helyzetén.
Az sem jelent jelenleg nagy segítséget, hogy a forgalomhoz kötődő adók csökkenek, hiszen alig van fogalmunk a vendéglősöknek, így ezt a támogatást aligha tudják kihasználni. Kovács László úgy látja, az lenne a szerencsés, ha a munkabér-támogatás és a munkabér teljes járulék- és adómentessége mellett olyan fenntartási, „életben maradási támogatást” is kapnának, amit például a bérleti díjakra tudnának fordítani.
A vendéglátósok kezdettől fogva szorgalmazták, hogy a hitelmoratórium mintájára, a bérleti díjakra is kapjanak valamiféle halasztást. Az MVI elnöke szerint érthető módon, hiszen sok egyéni magánszerződést kellett volna felül írni, aminek komoly jogi következményei lehettek volna.
Mára viszont teljesen elfogytak a vendéglátósok tartalékai. A külföldi példákhoz hasonlóan, forgalmi alapú támogatást is elképzelhetőnek tartanának. Ennek lényege, ha például egy étteremnek a 2019-es fogalmi adataihoz képest több mint 50 százalékkal elmarad a forgalma, akkor a kieső nettó forgalmat kompenzálja az állam.
Az idei nyár is olyan lesz, mint a tavalyi
A szektor jelenlegi helyzetét Kovács László „tragikusnak” minősítette. Főleg azok a vendéglátósok vannak a legrosszabb helyzetben, ahol a nyári 2-2,5 hónap sem tudott felpörögni. Ide tartoznak a budapesti vendéglátósok is.
„Budapest katasztrófa sújtotta terület lett a vendéglátás szempontjából. Az idei nyártól sem várhatunk mást, mint amilyen a tavalyi volt. A belföldi turizmus várhatóan csúcson lesz, de nem jönnek a külföldiek. A budapestiek pedig menekülnek majd vidékre, vízpart mellé, nyaralóhelyekre. Budapest nem lesz tele. De nem szabad elengedni azok kezét sem, akik a nemzetközi turizmus ellátásában dolgoztak, mert remélhetőleg előbb-utóbb ez is beindul" – mondta Kovács László.
Mit látnak a vállalkozások?
Hogy megérkezzen a pénz a vendéglősökhöz, a sajtó nyilvánossága is kellett – számolt be az érintettek véleményeiről laptársunk, az Mfor.hu. A lenti videóban arról is beszéltek a vendéglátósok, hogy szerintük milyen esélyei vannak a közös tiltakozásnak, miféle támogatás nyújtana tényleges segítséget a bajba került cégeknek.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
