A klasszikus dominó-hatásnak lehetünk tanúi: amikor a nagy autó-konszernek nehézségekkel küzdenek, az elkerülhetetlenül sújtja beszállítóikat is, hiszen kevesebb kocsihoz kevesebb alkatrész kell. Következésképp szaporodnak a cégek csökkenő jövedelemről, elbocsátásokról, üzembezárásásokról szóló jelentései, foglalta össze a helyzetet a dpa jelentése alapján a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Focus.
Ez vár a magyar cégekre
A hét magyarországi üzemmel is rendelkező Continental, valamint a szombathelyi üzemmel is rendelkező Schaeffler konszern alacsonyabbra módosította idei várakozásait, míg az Egerben is termelő ZF Friedrichshafen forgalmának milliárdos nagyságrendű csökkenésével számol. „Vállalatunk az autópiacok zsugorodása következtében jelentősen elmarad korábbi terveitől”, jelentette ki Wolf-Henning Scheider, a ZF vezérigazgatója.
A Piac&Profit kérdésére, érintik-e a ZF Friedrichshafen nehézségei a konszern egri gyárát, a vállalat szóvivőjétől az alábbi tájékoztatást adták:
Eddig semmi jelét nem látjuk annak, hogy az autóipar jelenlegi nehéz helyzete kihatna a ZF egri telephelyére. A személygépkocsik automata váltóinak ott 2018 szeptember megkezdett gyártása továbbra is felfutóban van és állandóan bővül. Nem látszanak még negatív irányzatok az ugyancsak Egerben gyártott haszonjármű-sebességváltók területén sem.
Óvatosság jellemzi az egyik legnagyobb beszállító, a Bosch magatartását is, ahol a dízel-területen további munkahelyek kerültek veszélybe. A stuttgarti Mahle konszern, amely Balassagyarmaton is termel, ugyancsak takarékossági intézkedéseket hozott és bezárja egyik, a robbanómotoros technológiához szorosan kötődő németországi gyárát, ahol 240-en dolgoznak, míg a Continental ugyancsak egy németországi, oppenweileri üzemének leállítása mellett döntött. A többek között szűrőket gyártó, Miskolcon is jelen lévő Mann+Hummel világviszonylatban 1.200 munkahelyet épít le. A múlt héten jelentett csődöt a böbblingeni Eisenmann, amely egyebek mellett fényező-berendezéseket gyártott. A csődöt az egyes nagyberuházásoknál keletkezett magas veszteségekkel indokolták.
Különösen érintett Baden-Württemberg tartomány, ahol 470.000-en dolgoznak az autóiparban vagy annak környékén. Az IG Metall szakszervezet felmérése azt mutatta, hogy minden második vállalat többé-kevésbé szigorú takarékossági programokat vezetett be.
Kettős szorításban
A beszállítók kettős szorításba kerültek: az egyik oldalon emelkednek a bérköltségek, ugyanakkor az autókonszernek nyomása miatt a gyártási költségek csökkentésére kell törekedni, mondta el Stefan Wolf, a Fémipari Munkaadók Szövetségének elnöke. Az autóipar történetének legnagyobb váltása előtt áll. Ahhoz hogy ezen úrrá legyenek, nyitni kell az új technológiák felé,ugyanakkor nagyobb együttműködés szükséges mind a politika és a gazdaság, mind a konszernek között, utóbbiaknál az egységes rendszerek, platformok kifejlesztésében. Wolf szerint, aki az üzemanyagcellák híve, „teljesen téves” , hogy a VW most minden erejét az akkumulátorral hajtott e-kocsikra összpontosítja.
Az illetékes szakszervezet szerint nagyobb bátorságra, valamint politikai stratégiára van szükség a helyzet megoldásához. Emellett arra is, hogy tovább fejlesszék az iparágban dolgozóknak a digitális technika alkalmazásához szükséges képességeit. Kétségtelen, hogy a váltás – legalábbis egyes területeken – munkahelyekbe kerül, ugyanakkor más területeken annál keresettebb a munkaerő.
Kína teljes sebességre kapcsol az autóiparban is
Az autóiparban egyre inkább Kína válik az innováció motorjává, miután vezető szerepet szerzett a mobilitási szolgáltatások jövőbeli piacáért folytatott versenyben. 2018 első felében minden második elektromos autó Kínában talált gazdára, egyre inkább kiépül a töltési infrastruktúra és új utakat nyitottak meg az önvezető járművek tesztelésére. A kínai fogyasztók támogatják a technológiai fejlődést és előszeretettel használják a különböző mobilitási szolgáltatásokat, mint a közösségi autózás vagy az itthon uberezésként ismert ride-hailing.
A világ nem térhet vissza a „dzsungel törvényéhez”. 
