Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az oltóanyag hatékonyságának bejelentése óta kiderült, hogy a szérum adagolásánál hibát vétettek, és csak ennek a véletlennek köszönhetően mérhettek 90 százalék körüli eredményességet az egyik al-tesztcsoportnál. A tesztalanyok többsége az eredetileg szándékolt dózist kapta, az viszont jelentősen gyengébb eredményeket produkált. A fejlesztők ezt elhallgatták - most gyengülnek az AstraZeneca-részvények, és kérdésessé vált, hogy az USA engedélyezi-e sürgősségi eljárásban a szérumot.

Néhány napja jelentette be az AstraZeneca, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett koronavírus-elleni vakcinájuk a végső tesztkör nem végleges eredményei alapján átlagosan 70 százalékos hatékonyságú: két teljes dózisban beadva 62 százalékban volt működőképes, előbb fél dózisban, majd teljes dózisban beadva viszont 90 százalékos a sikerességi rátája. A szérummal kapcsolatban többen már a bejelentéskor felvetették, hogy az eredményeket korábban közlő gyógyszerfejlesztő-riválisok, a Pfizer-BioNTech páros és a Moderna anyagai a gyártók közlése alapján 95 százalékos hatékonysággal működnek - ehhez képest az "átlagosan 70 százalék" soványnak tűnik. Aztán azóta kiderült néhány új részlet az AstraZeneca-vizsgálatról, mely hatására sokasodni kezdtek a kérdőjelek a vakcina körül.

Nem bontották ki az igazság minden részletét

A legmeghökkentőbb új információ az volt, hogy a kutatók egyáltalán nem szándékosan kísérleteztek két különböző dózissal. Az eredeti céljuk az volt, hogy minden tesztalany teljes adagot kapjon a szerből mindkét oltási körben - viszont adminisztrációs hibát vétettek, így kapott elsőre néhány alany csak fél adagot. Így hát a felfedezés, miszerint a fél dózis, majd teljes dózis adagolással történő beoltás 90 százalékos hatékonyságú, pusztán a vakszerencsének volt köszönhető. Ha nem vétettek volna hibát, akkor a végeredmény várhatóan az lett volna, hogy az AstraZeneca-vakcina hatékonysága 60 százalék körül mozog, ami már pláne sokkal rosszabbul hangzik, mint az "átlagosan 70, de amúgy néha 90 százalék".

Egyre több a kérdőjel. (Illusztráció: Depositphotos)
Egyre több a kérdőjel. (Illusztráció: Depositphotos)

Kedden ráadásul újabb adalék-információ látott napvilágot: a vakcinafejlesztés felgyorsításáért felelős amerikai szerv, az Operation Warp Speed vezetője, Moncef Slaoui közölte, hogy a kisebb létszámú AstraZeneca-csoport tagjai - ez a csoport téves adagolásban kapta a vakcinát, cserébe 90 százalékos hatékonyságot lehetett kimutatni náluk - kizárólag 55 éves vagy annál fiatalabb korosztályból kerültek ki. Márpedig, mint ismert, a koronavírus által legveszélyeztetettebb korcsoport az ennél idősebb. Slaoui szerint még mindig vannak olyan változók, amiket nem értenek, és azt is hozzátette, hogy még mindig lehetséges, hogy pusztán a véletlen műve a két mért hatékonyság közti különbség.

Erre a piacok is azonnal reagáltak, az új információk hatására az AstraZeneca részvényeinek árfolyama - mely az egy nappal korábbi, hiányosan tájékoztató bejelentés hatására megerősödött - a londoni tőzsdén több mint 6 százalékot zuhant. Miközben a Pfizer 6, a BioNTech 14, a Moderna-részvények pedig 11 százalékos erősödésnek örvendhettek.

Hogy lesz így engedély?

De nem csak a börzéken gyűlnek a fellegek az AstraZeneca-Oxford vakcina körül. A Financial Times által idézett gyógyszeripari szakértők már azon lamentálnak, hogy kérdéses, hogy mindezek után egyáltalán megkapja-e az engedélyt a szérum. Az SVB Leerink egészségiparra specializálódott befektetési bank vezetője, Geoffrey Porges szerint valószínűtlen, hogy Amerikában zöld utat kapna az oltás, miután a cég megpróbálta "kifényesíteni" a teszteredményeket azzal, hogy a bejelentésben előre tolta egy relatíve szűkös alcsoport reakcióit. A Pfizer globális kutatás-fejlesztési részlegének korábbi vezetője, John LaMattina pedig egy twittben hangoztatta, hogy "nehéz elképzelni", hogy az amerikai gyógyszerhatóság sürgősségi eljárásban engedélyezne egy olyan vakcinát, mely "optimális dózisát csak 2300 embernek adták be."

Az Oxfordi Egyetem végül szerda esti közleményében vallott a hibáról. Azt is közölték, hogy a tévedésről menet közben egyeztettek a regulátorokkal, akik belementek abba, hogy az így, véletlenül kialakult két különböző eljárás szerint teszteljék az oltószert. Ezért kapott a második körben már mindkét csoport ugyanakkora ismétlődózist. A Floridai Egyetem biostatisztikai adjunktusa, Natalie Dean szerint ez alapján nincs elég információ arról, hogy megbízhatóak-e az eredmények, vagyis, hogy a féldózisos megoldás tényleg működik-e. Szerinte viszont a Pfizer-BioNTech és a Moderna jelentései, adatai meglehetősen egyértelműek. Dean arról twittelt, hogy az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem "rossz osztályzatot kapott átláthatóságból és szigorból."

Az sem segíti az AstraZeneca ügyét, hogy a kísérletbe bevont kontrollcsoportokkal is eltérően jártak el: a nagy-britanniai résztvevők a koronavírus-vakcina helyett meningococcus fertőzés elleni védőoltást kaptak, a brazíliai kontrollcsoportosok viszont egyszerű sóoldat-placebót. Ezért a kritikusok szerint nem is lehetne összefésülni és egy közös tanulmányba dolgozni a két adatsort. Az AstraZeneca szóvivjőe szerint a teszt során "a legmagasabb standardoknak megfelelően" jártak el, és minden le fog tisztulni, amint a végére érnek az adatok feldolgozásának.

Várjuk ki a végét

Kérdőjelből tehát van bőven, de az biztos, hogy van, amiben az AstraZeneca-szer jobban teljesít, mint a riválisok vakcinái: kevésbé kényes. Ez azt jelenti, hogy fagyasztás helyett sima hűtéssel is tárholható, és hónapokig sem romlik meg. Ezen felül olcsóbban előállítható, mint a többi - ezt a brit Metro bulvárlap úgy kürtölte szét, hogy "vaccaccino"-nak nevezte a vakcinát, mondván, az oltás olcsóbb lesz, mint egy csésze cappuccino.

Az Oxfordi Egyetem szerdán azt is közölte, hogy megértik a felmerült kételyeket, de kérik a szakma türelmét: néhány héten belül végeznek az adatok elemzésével, és akkor összeállítják a végleges jelentést, melyet szakmai bírálat kíséretében a vezető orvostudományi lapban, a The Lancetben tesznek majd közzé.

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón közölte, hogy Magyarország az AstraZeneca-Oxford vakcinából 6,5 millió adagot foglalt le, ami - két dózisú oltásról lévén szó - 3,2-3,3 millió magyar vakcinázására lesz elegendő. A Jonhson and Johnson leánycégével 4,360 millió adagra, a Pfizerrel 4,439 millió adagra van lekötött kontingensünk. Ez a három megállapodás együtt mintegy 12 millió oltóanyagnak felel meg.

(Financial Times, New York Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat 19 milliárdért újítják fel a Lánchidat
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 19. 07:46
Hosszas vajúdás után lezárult a felújításra kiírt tender.
Vállalat "Megtaláltuk az utunkat a borkészítésben" – Schieber Anita borról, alkotásról és üzletről
Privátbankár.hu | 2021. január 18. 15:59
Egy szokatlanul barátságtalan időjárással megvert évben, nehéz évjáratban indult útjára tíz évvel ezelőtt a Schieber Pincészet, a kezdeti nehézségek azonban így sem tudták elvenni a kedvet a továbbiaktól. Schieber Anita és férje, Schieber Markus tudatos technológia-fejlesztési lépésekkel, elhivatottsággal, tapasztalatszerzéssel vágott neki a megmérettetésnek, amely a borbarátok kegyeiért zajlik. A tudatos beruházások, a minőségre törekvés és a küldetéstudat meghozta az eredményeket is. A Schieber borok több rangos díjat elhoztak már, Schieber Anita mégis arra a legbüszkébb, hogy a szekszárdi borvidék messze földön híres borászokból álló mezőnye tavaly a borvidék legjobbjának választotta a Tabu kékfrankost.
Vállalat Megint emelte a béreket az Aldi - ennyi most a kezdőfizetés
MTI | 2021. január 18. 11:13
4-8 százalékkal emelte idén a béreket az Aldi Magyarországon.
Vállalat Rövidített munkaidőre kényszerülnek a német autógyárak, mert a kütyüipar elvitte az alkatrészeket
Privátbankár.hu | 2021. január 15. 09:25
Fennakadt az elektronikai alkatrészek szállítása. Visszapattanna a termelés, de így nem tud.
Vállalat Karácsony Gergely szerint kompenzációt kell adnia a kormánynak a kiesett iparűzési adó után
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 14. 17:09
Teljeskörű és automatikus kompenzációt kell, hogy kapjanak az önkormányzatok - mondta Budapest főpolgármestere a kormányzat és önkormányzati szövetségek egyeztetése után. 
Vállalat 3,3 milliárd forintból fejleszti hazai központjait a GE
MTI | 2021. január 14. 10:26
Budapesten és Szegeden lesz bővítés, a cég 45 új mérnököt vesz fel.
Vállalat Sikeresen jöttek ki a korona-évből a HR-világ magyar innovátorai, és közben még a bajba jutottakon is segítettek
Natív tartalom | 2021. január 14. 08:58
A Blue Colibri App célja a kezdetektől az volt, hogy átsegítse az itthon még mindig több sebből vérző vállalati belső kommunikációs gyakorlatokat a 21. századba. Aztán tavaly márciusban beütött a koronavírus, és úgy érezték, a saját cégük építése ebben a helyzetben már nem lehet az egyedüli cél, így létrehoztak egy ingyenes alkalmazást, mellyel a leginkább küszködő vállalkozásoknak segítettek, hogy a felfordult világban is működőképesek maradhassanak, majd beszálltak egy projektbe, ahol egyszerre támogatták egy teljes szektor állástalanná lett dolgozóit és a munkaerőhiánnyal küzdő intézményeit. És közben a várakozásaikat messze felülmúló sikereket arattak.
Vállalat Továbbra sincs meg a 2021-es bérmegállapodás
Székely Sarolta - Valkai Nikoletta | 2021. január 13. 11:39
Szerdán sem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséről. A koronavírus-járvány miatt az országos béralkut soha nem látott bizonytalanság jellemzi. A munkáltatók belemennének a 4 százalékos, a munkavállalói oldal kitart az 5 százalékos emelés mellett.
Vállalat Végelszámolják az ifjabb Borkai vezette céget
Baka F. Zoltán | 2021. január 12. 19:04
A hajós orgián részt vett ikerpár budapesti vállalkozása is befuccsolt.
Vállalat Az MNB még több pénzt önt a Növekedési kötvényprogramba
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 12. 17:03
A monetáris tanács döntése alapján január 13-i hatállyal 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra emelkedik a Növekedési kötvényprogram keretösszege, és módosulnak a program feltételei - közölte a honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
hírlevél