Néhány napja jelentette be az AstraZeneca, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett koronavírus-elleni vakcinájuk a végső tesztkör nem végleges eredményei alapján átlagosan 70 százalékos hatékonyságú: két teljes dózisban beadva 62 százalékban volt működőképes, előbb fél dózisban, majd teljes dózisban beadva viszont 90 százalékos a sikerességi rátája. A szérummal kapcsolatban többen már a bejelentéskor felvetették, hogy az eredményeket korábban közlő gyógyszerfejlesztő-riválisok, a Pfizer-BioNTech páros és a Moderna anyagai a gyártók közlése alapján 95 százalékos hatékonysággal működnek - ehhez képest az "átlagosan 70 százalék" soványnak tűnik. Aztán azóta kiderült néhány új részlet az AstraZeneca-vizsgálatról, mely hatására sokasodni kezdtek a kérdőjelek a vakcina körül.
Nem bontották ki az igazság minden részletét
A legmeghökkentőbb új információ az volt, hogy a kutatók egyáltalán nem szándékosan kísérleteztek két különböző dózissal. Az eredeti céljuk az volt, hogy minden tesztalany teljes adagot kapjon a szerből mindkét oltási körben - viszont adminisztrációs hibát vétettek, így kapott elsőre néhány alany csak fél adagot. Így hát a felfedezés, miszerint a fél dózis, majd teljes dózis adagolással történő beoltás 90 százalékos hatékonyságú, pusztán a vakszerencsének volt köszönhető. Ha nem vétettek volna hibát, akkor a végeredmény várhatóan az lett volna, hogy az AstraZeneca-vakcina hatékonysága 60 százalék körül mozog, ami már pláne sokkal rosszabbul hangzik, mint az "átlagosan 70, de amúgy néha 90 százalék".
Kedden ráadásul újabb adalék-információ látott napvilágot: a vakcinafejlesztés felgyorsításáért felelős amerikai szerv, az Operation Warp Speed vezetője, Moncef Slaoui közölte, hogy a kisebb létszámú AstraZeneca-csoport tagjai - ez a csoport téves adagolásban kapta a vakcinát, cserébe 90 százalékos hatékonyságot lehetett kimutatni náluk - kizárólag 55 éves vagy annál fiatalabb korosztályból kerültek ki. Márpedig, mint ismert, a koronavírus által legveszélyeztetettebb korcsoport az ennél idősebb. Slaoui szerint még mindig vannak olyan változók, amiket nem értenek, és azt is hozzátette, hogy még mindig lehetséges, hogy pusztán a véletlen műve a két mért hatékonyság közti különbség.
Erre a piacok is azonnal reagáltak, az új információk hatására az AstraZeneca részvényeinek árfolyama - mely az egy nappal korábbi, hiányosan tájékoztató bejelentés hatására megerősödött - a londoni tőzsdén több mint 6 százalékot zuhant. Miközben a Pfizer 6, a BioNTech 14, a Moderna-részvények pedig 11 százalékos erősödésnek örvendhettek.
Hogy lesz így engedély?
De nem csak a börzéken gyűlnek a fellegek az AstraZeneca-Oxford vakcina körül. A Financial Times által idézett gyógyszeripari szakértők már azon lamentálnak, hogy kérdéses, hogy mindezek után egyáltalán megkapja-e az engedélyt a szérum. Az SVB Leerink egészségiparra specializálódott befektetési bank vezetője, Geoffrey Porges szerint valószínűtlen, hogy Amerikában zöld utat kapna az oltás, miután a cég megpróbálta "kifényesíteni" a teszteredményeket azzal, hogy a bejelentésben előre tolta egy relatíve szűkös alcsoport reakcióit. A Pfizer globális kutatás-fejlesztési részlegének korábbi vezetője, John LaMattina pedig egy twittben hangoztatta, hogy "nehéz elképzelni", hogy az amerikai gyógyszerhatóság sürgősségi eljárásban engedélyezne egy olyan vakcinát, mely "optimális dózisát csak 2300 embernek adták be."
Az Oxfordi Egyetem végül szerda esti közleményében vallott a hibáról. Azt is közölték, hogy a tévedésről menet közben egyeztettek a regulátorokkal, akik belementek abba, hogy az így, véletlenül kialakult két különböző eljárás szerint teszteljék az oltószert. Ezért kapott a második körben már mindkét csoport ugyanakkora ismétlődózist. A Floridai Egyetem biostatisztikai adjunktusa, Natalie Dean szerint ez alapján nincs elég információ arról, hogy megbízhatóak-e az eredmények, vagyis, hogy a féldózisos megoldás tényleg működik-e. Szerinte viszont a Pfizer-BioNTech és a Moderna jelentései, adatai meglehetősen egyértelműek. Dean arról twittelt, hogy az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem "rossz osztályzatot kapott átláthatóságból és szigorból."
Az sem segíti az AstraZeneca ügyét, hogy a kísérletbe bevont kontrollcsoportokkal is eltérően jártak el: a nagy-britanniai résztvevők a koronavírus-vakcina helyett meningococcus fertőzés elleni védőoltást kaptak, a brazíliai kontrollcsoportosok viszont egyszerű sóoldat-placebót. Ezért a kritikusok szerint nem is lehetne összefésülni és egy közös tanulmányba dolgozni a két adatsort. Az AstraZeneca szóvivjőe szerint a teszt során "a legmagasabb standardoknak megfelelően" jártak el, és minden le fog tisztulni, amint a végére érnek az adatok feldolgozásának.
Várjuk ki a végét
Kérdőjelből tehát van bőven, de az biztos, hogy van, amiben az AstraZeneca-szer jobban teljesít, mint a riválisok vakcinái: kevésbé kényes. Ez azt jelenti, hogy fagyasztás helyett sima hűtéssel is tárholható, és hónapokig sem romlik meg. Ezen felül olcsóbban előállítható, mint a többi - ezt a brit Metro bulvárlap úgy kürtölte szét, hogy "vaccaccino"-nak nevezte a vakcinát, mondván, az oltás olcsóbb lesz, mint egy csésze cappuccino.
Az Oxfordi Egyetem szerdán azt is közölte, hogy megértik a felmerült kételyeket, de kérik a szakma türelmét: néhány héten belül végeznek az adatok elemzésével, és akkor összeállítják a végleges jelentést, melyet szakmai bírálat kíséretében a vezető orvostudományi lapban, a The Lancetben tesznek majd közzé.
Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón közölte, hogy Magyarország az AstraZeneca-Oxford vakcinából 6,5 millió adagot foglalt le, ami - két dózisú oltásról lévén szó - 3,2-3,3 millió magyar vakcinázására lesz elegendő. A Jonhson and Johnson leánycégével 4,360 millió adagra, a Pfizerrel 4,439 millió adagra van lekötött kontingensünk. Ez a három megállapodás együtt mintegy 12 millió oltóanyagnak felel meg.
Alapjaiban formálná át a lengyel kormányt.
