|
| Forrás: hyperloop-one.com |
Ahogy arról már korábban írtunk, Franciaországban több város is kilincselt a vákuumvasútért, a Hyperloop Transportation Technologies vezérigazgatójával, Dirk Ahlbornnal azonban már konkrét tárgyalásokat folytat az ukrán infrastrukturális miniszter is. Volodmir Omeljan ugyanis együttműködési memorandumot írt alá a vezérigazgatóval, ennek kapcsán közös központot hoznak létre Ukrajnában, ahol a HTT ukrán szakemberekkel együtt dolgozhat a vonat továbbfejlesztésén.
Az még egyelőre még nem dőlt el, hogy ez a központ Kijevben vagy a keleti országrészben lévő Dnyipro városában lesz-e, az azonban már szinte biztos, hogy jövőre kezdődhet el egy Hyperloop tesztpálya építése Dnyipróban, magánbefektetői finanszírozásból. A jegyárakkal kapcsolatban Olejman elárulta: vélhetően olcsóbbak lesznek, mint egy repülőgép vagy hagyományos vonatjegy, mivel a vákuumvasút fenntartása kevesebbe kerül. Megépíteni ugyanakkor költséges, a föld alatti csövek kiépítése 8-szor annyiba kerülne, mint a hagyományos vasúté.
De mi az ördög az a Hyperloop?
A Hyperloop egyfajta emberi csőposta, maga az ötletet Elon Musk – ki más – tette népszerűvé, ám a tervezés után kiszállt a vasúttervezés fősodrából. A tervek szerint a földalatti csövekben, levegőszegény (vákuum) környezetben küldözgetik majd az embereket tartalmazó kapszulákat, méghozzá irtózatos sebességgel: Musk egy korábbi becslése szerint a vonatok akár 1220 km/h sebességet is elérhetnek. Csak összehasonlításképp: a világ leggyorsabb vonata, a sanghaji Maglev 430,98 km/h átlagsebességre képes. Olejman hozzátette: az egymástól 470 kilométerre lévő Kijev és Odessza közötti utat a Hyperloop fél óra alatt tenné meg, most ugyanez tíz óra vonattal, repülővel pedig egy óra.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 1,05 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig. 
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
