9p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Magyarországon ma a jellemzően magyar magántulajdonban lévő, vidéki, kisebb méretű, hazai piacra dolgozó vállalkozásokat érinti a legkedvezőtlenebbül a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés. Emiatt a cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását.

A bértárgyalások kapcsán Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkárának véleménycikkét közöljük, változtatás nélkül.

Idén is, mint minden évben ősszel, elindultak a bértárgyalások! Ilyenkor szakszervezeti vezetők, munkaadói érdekképviseletek és a magyar kormány képviselői tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy áttekintsék a bérhelyzetet - és mindazt, ami mögötte van -, továbbá megállapodjanak a legkisebb bérek szintjéről. Igazán fontos területek ezek: a munka világa nem működhet elégedett munkavállalók nélkül, amelynek alapvető – bár tudjuk, nem kizárólagos – feltétele a megfelelő munkabér. A minimálbér és garantált bérminimum közös – törvényes - meghatározásának fiatal piacgazdaságunkban komoly jelentősége van. Egy elfogadható szintű munkabér az emberhez méltó élet alapvető követelményeként is megjelenik. Hosszú évek után mára a minimálbér szintje – szakszervezeti vélemények alapján is – végre elérte a létminimum szintjét, de még mindig alacsonynak mondható, mind régiós, mind EU-s összehasonlításban.

A minimálbér és garantált bérminimum növelése ugyanakkor bértorlódást is okoz, vagyis a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket eredményez. A minimális bértételek növelése ily módon a munkavállalók többségét érinti, vagyis az átlagbér szintjét is emeli. A tapasztalatok szerint a versenygazdasági béremelés a közszférába is “átgyűrűzik” és az utóbbi években még magasabb bérszínvonal-emelkedést eredményezett. A magasabb kifizetett bértömeg nemzetgazdasági szinten – a megtakarítások örvendetes növekedése mellett - nagyobb belső keresletet jelent, amely (mérsékelt infláció esetén) magasabb vásárlóerőt és a cégek számára jobb értékesítési lehetőségeket eredményezhet és így pozitívan hat vissza a gazdasági növekedésre is. Mindez több adóbevételt jelent, így az államkassza is gyarapszik egy tehetősebbé váló fogyasztói közösség költései után. Gyarapodás és fejlődés - pozitív spirál!

Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Kép forrása: vosz.hu

Másrészről viszont a munkabér a termelés szempontjából jelentős költségelem, így visszahat a gazdálkodás eredményességére. A növekvő költségszint takarékoskodásra ösztönzi a vállalkozót, amely a napi kiadások után hamar a beruházások visszafogását eredményezheti és ezzel a növekedési lehetőségek romlását jelentheti. A bevételek növekedésétől elszakadó költségek – főleg a kevésbé tőkeerős vállalatok esetén – hamar elérhetnek egy olyan szintet is, amely már a vállalkozás fenntartását is veszélyezteti. A csökkenő jövedelmezőség tehát a vállalati növekedési kiadások (foglalkoztatás bővítése, beruházások) kényszerű visszavágásához vezet, a visszaeső beruházások egész ágazatok, vagy földrajzi területek fejlődését visszavethetik és a romló feltételek végül a foglalkoztatási lehetőségek szűkülését okozzák. Baljós vízió - negatív spirál!

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy egyes gazdasági vagy földrajzi területek versenyképességi szintje, jövedelemtermelő képessége, termelékenysége jelentősen eltér egymástól. Vannak olyan területek - Magyarországon is -, ahol a piaci viszonyok miatt a törvényes minimális bértételek igazából nem jelentenek korlátot, hiszen már ma is ennél magasabb bérszínvonal érvényesül – versenyképesség, nemzetközi integráció, vagy egyszerűen csak a munkaerőpiaci helyzet miatt. Itt valóban nincs sok szerepe a minimálbér-tárgyalásoknak! Ugyanakkor vannak olyan területek is – ágazati szinten pl. az üzleti szolgáltatások, vagy a bolti kiskereskedelem, földrajzilag pl. az alföldi régiókban -, ahol bizony komoly jelentősége van a törvényes minimális bérnek: sokan dolgoznak ezen a bértételen!

Reméljük, minél előbb ezek a területek is fel tudnak zárkózni, ezt a lehető legjobb fejlesztő programokkal támogatnunk is kell, de egyelőre legalább a  foglalkoztatást kell megőrizzük, amelynek elsődleges feltétele az itt tevékeny cégek működőképességének fenntartása.  A kialakult szisztémában, tehát amikor általánosan érvényes - szektorális, vagy területi jellemzőtől független - minimális bérnagyságok meghatározása történik, ezeknek a “gyengébb láncszemeknek” a szempontjait kell első sorban figyelembe venni, mert itt szakadhat el a lánc, magával rántva vállalkozót és alkalmazottat, keresőt és eltartott családtagot!

Magyarországon ma a jellemzően magyar magántulajdonban lévő, vidéki, kisebb méretű, hazai piacra dolgozó vállalkozásokat érinti a legkedvezőtlenebbül a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés és annak bértorlódást okozó hatása. A bérköltségnek a termelékenység bővülésétől elszakadó növekedését a nagyobb, multinacionális hátterű, tőkeerősebb, a nemzetközi gazdaságba jobban bekapcsolódó vállalkozások átmenetileg áthidalják és alkalmazkodni is könnyebben tudnak. A kisebb tőkeerővel, szerényebb termelékenységi mutatókkal rendelkező magyar mikro- és kisvállalkozások a drasztikusan romló jövedelmezőségi helyzetbe bizony hamarabb belerokkannak. Az 650-700 ezer működő magyarországi vállalkozás 95%-a mikro- és kisvállalkozás! Ez a több, mint félmillió vállalkozó – a családtagjaival, alkalmazottaival együtt – többmillió honfitársunk megélhetését biztosítja, az alkalmazottak közel háromnegyedét foglalkoztatja és a magyar GDP-nek is több, mint a felét adja. Még rágondolni is rossz, mi lenne, ha ennek a gazdaság gerincét alkotó vállalkozói körnek akár csak egy része is – egyik napról a másikra – eltűnne, megszűnne!

A 2017-2018-as években első látásra akár bérrobbanásról is beszélhetünk Magyarországon: a garantált bérminimum két év alatt összesen 40%-kal növekszik - közvetlenül több, mint 800 ezer munkavállaló számára -, a minimálbér 24%-kal nő, ez közvetlenül mintegy 300 ezer munkavállalót érint. A bértorlódás már a vállalkozások harmadát érintette, így összességében a keresetek – a bérstatisztikák alapján - 22% feletti mértékben nőnek, mindez rendkívül alacsony infláció mellett. Mindeközben a magyar gazdaság 8-9% között növekedett, ennél lényegesen kisebb termelékenység-növekmény mellett. A bérteher csökkent, főként a szociális hozzájárulási adó összesen 7,5%-os csökkentése miatt. A béreknek ilyen mértékű elszakadása a termelékenységtől tömeges elbocsájtásokkal, de akár csődhullámmal is járhatott volna főleg mikro- és kisvállalkozói körben. A tömeges megszűnés egyelőre elmaradt (bár az utóbbi hónapokban a működő társas vállalkozások számbeli csökkenése és a cégbedőlések száma is nyugtalanságra ad okot)! Vajon mi az oka annak, hogy a 2017-18-as bérrobbanás lökéshullámai még nem döntötték össze a vállalkozásokat?

A válasz az, hogy a fenti számok a valóságnak csak egy rétegét mutatják, de ha mögéjük nézünk, már teljesebb képet kaphatunk! Egy vállalati kutatás alapján a vállalatok különböző technikákkal mérsékelni tudták a lehetőségektől elrugaszkodó bértömeg-növekményt. És itt nem illegális eszközökről van szó, hanem pl. a béren kívüli juttatások megvonásáról, a munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének megváltoztatásáról, vagy éppen a normák módosításáról. Elbocsájtásokra még „csak” a cégek 3%-a kényszerült, ugyanakkor minden harmadik cég már elhalasztotta a tervezett munkaerő-felvételt és ehelyett pl. munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást vett igénybe. Egy másik kutatás azt is megmutatta, hogy a vállalkozók idén a tavalyihoz képest már lényegesen kisebb mértékben tudták a különböző költségcsökkentő módszereket alkalmazni a gazdasági lehetőségekkel nem megalapozott bérnövekmény-sokk elkerülésére és jövőre már alig állnak majd rendelkezésre olyan tartalékok, amellyel védekezni lehetne (pl. a béren kívüli juttatásokat csak egyszer lehet megvonni). A tapasztalatok munkaadói és munkavállalói oldalon is azt mutatják, hogy a radikális minimálbér-emelés általában „fehérítette” a foglalkoztatást, de hallani olyan híreket is, hogy bizonyos területeken ennek  már ma is épp az ellenkezője zajlik.

A minimálbér-emelési hullám jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, mint hogy emiatt a cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását. Ez talán a legijesztőbb adat: a 4. ipari forradalom kibontakozásakor a magyarországi vállalkozások negyede lemond a beruházásról, amely a fejlődést jelentené! És mindez „átlagosan” értendő, vagyis az amúgy is elmaradottabb hazai mikro- és kisvállalkozói kör valószínűleg ennél még sokkal nagyobb arányban vetette el a szükséges beruházásokat és így messzebb került a fejlődés élmezőnyétől, amellyel nemhogy a felzárkózás lehetősége veszhet el, de a leszakadásuk is gyorsulhat!

Rövidesen ismét összeül a versenyszféra és a Kormány állandó Konzultációs Fóruma, napirenden a minimális bértételek meghatározásával. A magam részéről őszintén bízok a tárgyaló felek bölcsességében és belátásában, hogy elkerülhető legyen a bér - termelékenység olló további nyílása és ezzel a magyar vállalkozók gazdálkodásának tömeges ellehetetlenülése. Vagy másképp fogalmazva: biztosítható legyen a magyar gazdaság további fejlődése, felzárkózása. Mértékadó várakozások szerint jövőre 3,5%-ra mérséklődik a gazdasági növekedés üteme. Ha ehhez hozzávesszük a szociális hozzájárulási adó 2%-pontos csökkentését (a remélt és „megszolgált” 2019. év eleji hatállyal), akkor egy 5-6%-os minimálbér- és bérminimum-növekedésnél nagyobb mérték már komoly gondokat okozhat.

Hogy ezek után hogyan (és mikor) valósulhat meg a szakszervezetek által a napokban követelt „kétszámjegyű minimálbéremelés”? Nos, csakis úgy (és csakis akkor), ha az elvonások, vagyis a munkaadókat és/vagy munkavállalókat terhelő közterhek tovább csökkennek, vagyis akkor, ha több elkölthető pénzt hagyunk a dolgozók zsebében. Egy utólagos kompenzációs rendszer bevezetése elvileg szintén követhető út lenne, de ennek kidolgozási ráfordításai, működtetési költségei és különösen ennek adminisztrációs terhei – félek - éppen a támogatni kívánt magyar mikro-, kis- és középvállalkozók számára lennének elviselhetetlenek. Az EU-s és régiós szinteken is még mindig magas magyar bérterhek további mérséklése sokkal kézenfekvőbb és kivitelezhetőbb megoldást jelentene, de ennek is komoly költségvetési vonzata van. Véleményem szerint a terhek érezhető csökkentéséhez megkerülhetetlen az állami bürokratikus rendszer jelentős leépítése és egyszerűsítése. De ez már egy másik – semmiképp sem könnyebb - történet…

Perlusz László, a VOSZ főtitkára

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Két német üzemben rövidített munkaidőt vezetett be a Daimler
MTI | 2021. június 15. 16:06
A globális chiphiány miatt ismét rövidített munkaidőt vezetett be a Daimler autógyártó két németországi üzemében a héten.
Vállalat Globális szolgáltatók közé léphet a 4iG az űrtávközlésben
Privátbankár.hu | 2021. június 15. 08:56
Bejelentette első nemzetközi tranzakcióját a 4iG Nyrt., mellyel tovább folytatódhat a cégcsoport távközlési portfoliójának építése, illetve űripari terjeszkedése.
Vállalat Új tulajdonosával egyesül a Rác fürdőt üzemeltető cég
Csabai Károly | 2021. június 14. 18:46
A REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. július 31-ével beolvad a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-be (BGYH) – derül ki a legfrissebb cégközlönyből. Mindkét társaság tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, így észszerűnek tűnik azok egybetolása, amely annak a tranzakciónak a leképeződése lehet, melyben a BGYH ötmilliárd forintért megveszi a Rác fürdőt.
Vállalat Gyorsan növekszik a 4iG elemzők szerint
Privátbankár.hu | 2021. június 14. 17:57
A londoni elemzők masszív növekedést várnak az idei évben a cégcsoporttól, amit a DIGI tranzakció lezárása és a társaság régiós terjeszkedése tovább fokozhat.
Vállalat Ennél több kell: mire elég a Facebook és a Google által felajánlott pénz a médiában?
Kollár Dóra | 2021. június 13. 17:15
Az egyre növekvő nyomás hatására a Facebook és a Google közel 600 millió dollárt különített el a hírszolgáltatók támogatására világszinten, így több ezer médium kapott pénzügyi és más jellegű, például oktatási támogatást.
Vállalat Milliárdokat von ki Magyarországról a jónevű multi
Csabai Károly | 2021. június 10. 15:24
A 190 hazai üzemanyagtöltő-állomást üzemeltető Shellről van szó, amely csaknem 6 milliárd forinttal szállítja le itteni leányvállalata jegyzett tőkéjét. Mivel utóbbi nyereséggel zárta a 2020-as évét, a csökkentésre nem a veszteség rendezése miatt van szükség, az ominózus tőkét a holland-angol multinacionális társaság kivonja magyarországi cégéből.
Vállalat Aki eddig nem igényelt, elfelejtheti az NHP Hajrát
Privátbankár.hu | 2021. június 9. 15:22
Annyira túlcsordult az igénylés alatt álló NHP Hajrá igénylések összege, hogy aki eddig nem adta le az igénylését, az már szinte biztosan nem fog részesülni a hiteltípusból.
Vállalat 2600 milliárd forinthoz juthatnak a kkv-k 
MTI | 2021. június 9. 14:52
Indul a vállalkozás-fejlesztési program, az első 100 milliárd forint értékű pályázatot pénteken hirdetik meg.
Vállalat 15 milliárdos támogatást kap a ruha- és kreatív ipar
MTI | 2021. június 9. 11:48
Ebből 300 céget tudnak támogatni. 
Vállalat Nem ideális, hogy a Richter egyötöde alapítványoknál van, de ez jobban segít a függetlenség megőrzésében
Privátbankár.hu | 2021. június 9. 10:10
Egyebek mellett ezt is kijelentette Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban. 
Friss
hírlevél
depositphotos