A tajvani TSMC, amely a világ legnagyobb bérchipgyártója, új európai gyárat épít a kelet-németországi Drezdában. Az új üzem az European Semiconductor Manufacturing Company (ESMC), amelyben a TSMC részesedése 70 százalék, és 10-10 százalékkal veszt rész benne három másik cég a Bosch, az Infineon és az NXP Semiconductor, amelyek már mind rendelkeznek saját gyártóüzemmel Drezdában. A vállalkozás jelentőségét jelzi, hogy az augusztus 20-ai alapkő-letételen az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen és Olaf Scholz német kancellár is részt vett.
Ugyanakkor az Európai Bizottság kedden jóváhagyta Németország 5 milliárd eurós állami támogatását is a 11 milliárd dolláros projekthez – ez az eddigi legnagyobb összeg, amelyet a tavaly életbe lépett európai chiptörvény (EU Chips Act) alapján fizetnek ki.
Fotó: X/Infineon
Az európai chiptörvény célja, hogy 2030-ra megduplázza a régió részesedését a globális chipgyártásban, elérve a 20 százalékos arányt a világpiacon. Az Egyesült Államok ugyanilyen célkitűzéssel rendelkezik, bár ők kifejezetten a fejlett chipgyártásra összpontosítanak. Az eddig jóváhagyott európai projektek azonban nem a mesterséges intelligencia chipek élvonalbeli, izgalmas szegmensére irányulnak, hanem inkább ipari alkalmazásokra, különösen az autóiparra koncentrálnak – ami Európa egyik hagyományos erőssége, és amelyet mindenképpen meg kívánnak őrizni. Ez magában foglalja a félvezetők helyi ellátási láncának kiépítését is.
A TSMC rugalmas térhatású tranzisztor alapú chipeket fog gyártani, amelyeket nagymértékben hasznosítanak az ipari alkalmazásokban, többek között a német autóiparban. Az ilyen chipek gyártásának technológiai összetettsége miatt jelenleg csak néhány vállalat tudja ezeket gyártani – így a TSMC szakértelme kulcsfontosságú eszköz lesz Európa első tömeggyártó létesítményében, amely az európai ipart látja el ezekkel a nagyon keresett chipekkel.
Az EMSC 2029-ben kívánja elérni teljes kapacitását - évente 480 ezer szilícium ostyát gyártva. Valószínűleg a szélesebb európai technológiai szektor számára előnyös, hogy a drezdai létesítmény „nyílt műhely” lesz, ami azt jelenti, hogy bárki szerződést köthet velük chipek gyártására — írja a Yahoo! Finance.
Ezek azonban viszonylag hétköznapi chipek lesznek, bár az európai politikusok és a mesterséges intelligencia szektor arra vágyik, hogy az ESMC a lehető leghamarabb a nagy teljesítményű chipek felé forduljon.
Fotó: X/Sächsisches Staatsministerium für Wirtschaft, Arbeit und Verkehr
Növekvő feszültségek idején
„Az európai chipgyártók új technológiákhoz és gyártási kapacitásokhoz jutnak majd. Az európai iparágak profitálni fognak a megbízhatóbb helyi ellátási láncokból és az igényeikhez szabott új termékekből” — mondta Ursula von der Leyen az Euractiv tudósítása szerint.
„A növekvő geopolitikai feszültségek idején a TSMC profitálni fog az európai földrajzi diverzifikációból, az európai erősségeinkhez – például az autóiparhoz – és egyedülálló egységes piacunkhoz való jobb hozzáférésből” – érvelt az Európai Bizottság elnöke.
Eddig az európai chiptörvény támogatásának legnagyobb kedvezményezettje a svájci székhelyű STMicroelectronics volt. Tavaly áprilisban az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Franciaország 2,9 milliárd eurós állami támogatást nyújtson egy chipgyár számára, amely az STMicro és a GlobalFoundries együttműködésében jött létre. Ez év májusában pedig jóváhagyták az STMicro szicíliai gyárának támogatását, amely 2 milliárd eurós olasz állami segítségben részesül. Emellett viszonylag szerény, 292,5 millió eurós olasz állami támogatást is jóváhagytak az STMicro szicíliai befektetéséhez 2022-ben, Olaszország világjárvány utáni helyreállítási és ellenálló képességi terve keretében.)
Aggodalmak az Intel körül
Ám most már az ESMC tartja a támogatási rekordot, de a nagy döntés, amelyre mindenki vár, az a közel 10 milliárd euró bizottsági jóváhagyása, amelyet a német kormány tavaly ígért az Intelnek két új üzem felépítésére a kelet-németországi Magdeburgban. Ezek a nyitott műhelyek összesen körülbelül 30 milliárd euróba kerülnének – és fejlett termékeket gyártanának. Azonban két meglehetősen jelentős probléma is felmerült, mióta Berlin megtette ígéretét. Először, Németországban tavaly év végén költségvetési válság robbant ki, amely számos támogatást megkérdőjelez. Továbbá az Intel saját maga is gondokkal küzd – a hónap elején 15 ezer fős leépítést jelentett be annak részeként, hogy 2025-ig 10 milliárd dollárt megtakarítson.
Aggodalomra adhat okot az Intel magdeburgi tervének jövőjét illetően az is, hogy az illetékes német tartomány, Szász-Anhalt kormánya kidolgozott egy B-tervet arra a területre, amelyet az Intel nagy fejlesztéséhez ígértek – jelentette a német Der Spiegel.
A második Intel projektet, amelyet Lengyelországban terveznek építeni, még szintén nem hagyta jóvá az EU hivatalosan. „A Bizottság szoros kapcsolatban áll a német és a lengyel hatóságokkal az Intel lehetséges támogatásáról” – mondta kedden az Euractivnak a Bizottság szóvivője.
Scholz a támogatásért érvel, Magyarország lemaradhat
„A félvezetők a 21. század üzemanyagai, olaja” – mondta Olaf Scholz német kancellár, elutasítva azokat a kritikákat, amelyek szerint nagy összegeket költenek az állami pénzekből az egyes gyárakra. A chipekre „minden iparágban” szükség van – tette hozzá, azzal érvelve, hogy a gyárak előnyei túlmutatnak az egyedi projekteken.
„Ha azt akarjuk, hogy Európában legyen ilyen gyártás, ahol nem mindig és nem feltétlenül a legolcsóbb, akkor ezt anyagilag is lehetővé kell tennünk” – húzta alá a német kancellár.
A koronavírus-válság során tapasztalt félvezető-kínálati problémák a szűk keresztmetszetek okán születettek, és a tavaly életbe lépett uniós chiptörvény célja az európai ellátási lánc biztonságának, valamint a félvezető-kutatásnak és innovációnak a megerősítése azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára a félvezetőgyártás támogatását.
Ez az intézkedés várhatóan a nagyobb pénzügyi erővel rendelkező országokba, különösen Németországba történő befektetéseknek kedvez. Többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy így torzíthatja az egységes piacot, és a szerényebb pénztárcával rendelkező országok lemaradhatnak — figyelmeztet az Euractiv.
Ezúttal csaknem 4 milliárd euró érkezik. 
