Frissítés: válaszolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium:
"Az Európai Bíróság döntésének esetleges következményei kizárólag az ítélet ismeretében mérhetőek fel. A vonatkozó kormányrendelet alapján a diszpécserszolgálat személyszállító szolgáltatási feladatot – közvetlenül vagy közvetve, számítástechnikai alkalmazások közbeiktatásával, ellenérték fejében vagy ingyenesen – közvetítő vagy szervező szolgálat. A fejlesztési tárca álláspontja szerint az Uber személytaxi-szolgáltatást számítástechnikai alkalmazások közbeiktatásával – tehát digitális szolgáltatóként – közvetítő diszpécserszolgálatként működött Magyarországon. A hatályos magyar szabályozás alapján ezért a minisztérium a bírósági definíciótól függetlenül is elvárja a személytaxikkal szemben támasztott követelményeknek való maradéktalan megfelelést és a diszpécserszolgálati engedély kiváltását" írták válaszlevelükben a Privátbankárnak.
Európai szinten jöhet fordulat a Magyarországról is kitiltott Uber ügyében: mint arról az elmúlt években már sokszor cikkeztünk, a közösségi fuvarmegosztót szinte össztűz alá vették világszerte, így több európai városban is, mivel az innovatív közlekedési megoldás ellehetetleníti a megújulásra alig képes taxisok működését, ráadásul a rugalmatlan törvények sem tudnak mit kezdeni a szolgáltatással. Az egyetlen megoldás kitiltás maradt, ha már az erőszakos asszimiláció nem működik.
Az Uber viszont az Európai Bírósághoz fordul, és a jövő héten arról próbálja meggyőzni az unió legfelsőbb bírósági szervét, hogy ne taxiszolgáltatásként, hanem digitális szolgáltatásként tekintsenek rá. Az ügy Spanyolországból indult, ahol a legnagyobb taxitársaság citálta bíróság elé az ügyet, ahol azonban nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy az Uber szintén taxis cég, vagy digitális szolgáltató, így iránymutatást kértek az Európai Bíróságtól. Azonban, ha az EB úgy határoz, hogy az Uber digitális szolgáltatást nyújt, a vállalat kibújhat a magyarhoz hasonló szabályozások alól, amelyek kőkeményen meghatározzák Európa-szerte, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie egy fuvarszolgáltató esetében.
Így vonult ki Magyarországról az Uber. 150 ezer magyar felhasználó és 1200 autós maradt hoppon >>>
Egy ilyen szabályozás volt az oka annak is, hogy az Uber kénytelen volt beszüntetni a budapesti tevékenységét, mivel kormány engedett a taxisok többnapos demonstrációs nyomásának és végül olyan törvényt alkotott, ami egyértelműen az Uber ellehetetlenítéséhez vezetett. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára még a nyár elején azt mondta, a kormány kezdeményezésének célja nem a korszerű alkalmazások ellehetetlenítése vagy betiltása, hanem a hatályos jogszabályok betartatása, az engedély nélkül végzett személytaxis szolgáltatások hatékonyabb szankcionálása, visszaszorítása.
|
Miről szól a lex Uber? Ideiglenesen, legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak. A tiltás akkor rendelhető el, ha a taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki, a megbírságolt pedig tovább folytatja ezt a tevékenységet. A szabályozás nem kíméli az Uber sofőrjeit sem: pénzbüntetés és rosszabb esetben rendszámlevétel várta azokat, akik nem tudtak számlát adni. |
A tárgyaláson 15 bíró fog érveket és ellenérveket meghallgatni azzal kapcsolatban, hogy milyen szolgáltatásként kell értelmezni az Ubert - írja a Reuters. Hatalmas az érdeklődés, több mint 200-an már jelentkeztek, hogy meghallgassák a tárgyalást. Hollandia, Finnország, Lengyelország, Görögország és az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség már jelezte, hogy támogatják az Ubert, míg Spanyolország, Írország és Franciaország szerint mindenképp taxiszolgáltatásként kell elkönyvelni az Uber munkáját. Ha a bíróság úgy dönt, hogy az Ubert digitális szolgáltatóként kell értelmezni, az nagyban megnöveli az amerikai óriásvállalat mozgásterét hazánkban is, bár ezzel kapcsolatban a cég magyarországi képviselete szűkszavúan nyilatkozott lapunknak.
"Az Uber értelemszerűen figyelemmel követi az Európai Bíróság által tárgyalt ügyet. Egyelőre azonban nem tudni pontosan, hogy mikorra várható végső döntés, és annak a gyakorlatban milyen hatása lesz a tagállamok - így Magyarország - jogalkotására, szabályozási hozzáállására az utazásmegosztás és a személyszállítás terén. Ezért amíg az ügy le nem zárul és döntés nem születik, addig nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni az esetleges következményekkel kapcsolatban." - írták az óvatos válaszban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is kérdeztük, hogy mire számítanak a döntéssel kapcsolatban, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak. Amint befut tőlük a válasz, frissítünk.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
