Az egykor az amerikai ipar egyik zászlóshajójának, egy időben pedig a világ legnagyobbjának is számító, sugárhajtóművektől ultrahangkészülékeken át televíziós műsorokig mindent gyártó vállalat a 2008-as válság óta küzd komoly problémákkal. Larry Culp, a cég első kívülről érkezett vezérigazgatója három éve vette át a cég vezetését, és azóta több lépcsőben nyesegetett le különböző üzletágakat az óriáscégről, miközben a felhalmozott hatalmas adósságot is igyekezett törleszteni.
A most bejelentett döntés azonban még e kontextusban is igen radikális lépés, bár 2018-ban például a Siemens is hasonló stratégiát alkalmazva választotta le többi tevékenységéről a cég az egészségiparban érdekelt, majd két évvel később az energetikai részeit.
A most közzétett terv szerint a GE-ről szintén előbb az egészségipari részeket összefogó GE Healthcare válna le 2023-ban, majd a a GE Renewable Energy, a GE Power és a GE Digital állna össze egy külön energetikai vállalattá 2024-ben. A megmaradt cég amellett, hogy megőriz valamekkora (a GE Healthcare esetében 19,9 százalékos) tulajdonrészt az új vállalatokban, a megmaradt üzletágra, a légiiparra koncentrálna.
„Három iparági vezető, globális tőzsdei vállalat létrehozásával mindegyikre nagyobb figyelem, testreszabottabb tőkeallokáció juthat, és egy lehetővé válik a stratégia rugalmasabb alakítása is, amely hosszú távú növekedést hozhat, miközben valódi értéket teremt ügyfeleknek, befektetőknek és munkavállalóknak egyaránt” – mondta el Culp a döntés bejelentésekor.
A befektetők mindenesetre elsőre pozitívan értékelték a döntést: a GE részvényei jelentős emelkedéssel reagáltak. Kérdés, hogy a vállalat négy magyarországi gyárát és három kutató-fejlesztő központját, illetve ezek közel 4 ezer alkalmazottját hogyan érintik majd e fejlemények.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
