A vállalat beszámolóját teljes egészében euróban tették közzé, ám a jelentéshez egy euróárfolyamot (321,51) is csatoltak, így mi is ezzel számoltunk cikkünk megírásakor.
A reptérnek minden kétséget kizáróan jó éve volt, hiszen az elmúlt évhez képest is jelentősen nagyobb, 95,51 milliárd forintos nettó árbevétellel zárt, ez 11,61 milliárd forintos növekedés az előző évihez képest. Az árbevétel nagyobbik része a belföldi értékesítésekből származott, mintegy 58,98 milliárd forint, az előző évhez képest is inkább ezen a területen tudott növekedni a reptér 7,62 milliárd forinttal.
A Budapest Airport Zrt. pénzeszközeinek döntő többségét, mintegy 33,34 milliárd forintot bankbetétek tették ki, ezek az előző évhez képest 2,08 milliárd forinttal növekedtek. Emellett a cég pénzeszközeinek maradékát, 107 062 forintos részét a „pénztár, csekkek” néven jegyzett tétel egészítette ki.
Érdekesség, hogy az előző évhez képest 2018-ban jelentősen nőttek a cég követelései, 10,53 milliárd forintra, ez több mint 4,6 milliárd forintos növekedés az előző évhez képest. A kintlévőségek elsősorban az egyéb követelések sorban ugrottak meg, mintegy 5,62 milliárd forintra.
Az ingatlanok jelentették a legnagyobb értéket
Tárgyi eszközöket tekintve a Budapest Airportnál nem meglepő módon az ingatlanok és az ezekhez kapcsolódó jogok adják a legnagyobb részt, mintegy 92,23 milliárd forintot, míg a műszaki berendezések, gépek és járművek 10,86 milliárd forintot értek. A Budapest Airport Zrt. teljes tárgyi eszköz állománya egy év alatt 9,94 milliárd forinttal nőtt.
Kölcsön vállalkozástól, banktól
A reptérnek emellett komoly kötelezettségei is vannak 441,037 milliárd forint értékben, ezeket csak minimálisan sikerült csökkenteni az előző évhez képest. A kintlévőségek legjelentősebb tétele „tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben” címmel fut, a beszámolóhoz kapcsolt melléklet szerint ez az Airport Hungary Tanácsadó Kft. által nyújtott kölcsön 224,87 milliárd forintos részét jelenti. Az AHUK által nyújtott kölcsön következő, 2019-ben fizetendő, várhatóan 1,71 milliárd forintos részlete már rövid lejáratú kötelezettségként szerepel.
Több hosszú lejáratú kötelezettsége is van a Budapest Airportnak, a melléklet alapján ezeket a lejáratkor egyben kell majd visszafizetniük, ezek értéke összesen: 167,69 milliárd forint.
Létszám és bérköltség
A Budapest Airport Zrt.-nél a 2018-as év ebben a tekintetben csökkenést hozott, miután az utasbiztonsági szolgáltatásokat kiszervezték. A teljes állomány így 656 főről 587 főre csökkent. A 2018-as bérköltség 4,63 milliárd forint volt, azaz egy dolgozóra átlagosan havonta 657 ezer forintos bruttó bér jutott. Nagy a különbség azonban a teljes munkaidős fizikai és az irodai munkát végzők bére között – a 215 fős fizikai dolgozói állományba tartozók átlagosan bruttó 378 216 forintot vittek haza, míg irodai dolgozó társaik átlagosan 843 588 forintot.
Valami készül a háttérben?
Az igazán érdekes rész a Budapest Airport idei beszámolójában az, hogy gyakorlatilag semmi sem marad a cégben a tavalyi tevékenység után, mivel a tulajdonosok döntése alapján a cég a 2018-as adózott eredményt, 24,65 milliárd forintot, egy az egyben kifizeti osztalékként. Az, hogy a tavalyi igen eredményes évet így zárják le, annak fényében mindenképpen érdekes, hogy az Mfor és a G7 még korábban arról írt, hogy Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készülhet.
Ennek a feltételezésnek a hátterében az állt, hogy egyre többször ekézik a repteret kormányzati oldalról, Tarlós István például arról ötletelt, hogy hosszabb távon a fapados gépeket és a légi teherforgalmat a közelben lakók (eddig meg nem hallgatott) repülőgépzaj-panaszai miatt egy új, a fővárostól távolabbi repülőtérre irányítsák, ráadásul egy elvi megegyezés született arról is, hogy éjszaka nem lehet majd Budapest felett repülni. De a reptér környékén lakóknak már ingyenes ablakszigetelési programot is indítottak.
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára nyílt levélben kritizálta a reptéri állapotokat
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója pedig még a Magyar Nemzetben osztotta ki a Budapest Airportot korábban annak kapcsán, hogy „a kormány felszólította a ferihegyi repteret tulajdonló és üzemeltető multicéget a barátságosabb együttműködésre”.
Vagyis érezni a nyomást a reptér üzemeltetőjén, meglehet, ennek lecsapódása, hogy most minden nyereséget kivesznek a cégből.
Alighogy végetért az európai uniós csúcs, tovább folynak a tárgyalások. 
