Nem lesz egyszerű a vállalatvezetők élete: politikai bizonytalanságtóé, kibertámadásoktól és műszaki meghibásodásoktól tartanak leginkább az idén.
Bár maga a lista nem bővült, lényegesen átrendeződött a kockázatok megítélése az Allianz kockázati barométere szerint. A vállalatokat egyre jobban aggasztja a kiszámíthatatlan piaci környezet, amit a változékonyság mellett egyre inkább a politikai bizonytalanság, így a protekcionizmus és a terrorizmustól való félelem jellemez. Emellett egyre több vállalatvezető tekinti veszélyesnek a hackereket, egy kibertámadástól ma már jobban félnek, mint egy természeti katasztrófától, ezt közölte az Allianz a Privátbankár.hu-val. A legfélelmetesebbnek azonban továbbra is az üzletmenet megakadását, illetve az ebből eredő veszteséget látják a vállalatvezetők.
A magyar vállalatok továbbra is fontosnak tartják a természeti katasztrófák elleni védekezést, de idén először az eddig hátul kullogó jogszabályi változások, a piaci bizonytalanság és makrogazdasági fejlemények kerültek a TOP3 kockázati tényező közé. A korábban rettegett tűzkár helyére a hackerektől való félelem került, egy ilyen támadással ugyanis nem csak az a gond, hogy egyre gyakoribbak hazánkban is, hanem egyre kifinomultabbá válnak, s a vállalatoknak a mai fokozottan digitalizált és összekapcsolt iparágakban nem szabad alábecsülniük a várható következményeket.
„A globális jogi, geopolitikai és piaci környezet kiszámíthatatlan fejleményei nagy aggodalommal töltik el őket. A kockázati listán már bérelt hellyel rendelkező tűzesetek és természeti katasztrófák mellett több olyan új kockázatnem is megjelent, amelyek miatt a jelenlegi ellenőrző és kockázatkezelő eszközöket újra kell gondolnunk”, fejtette ki Chris Fischer Hirs, az Allianz Global Corporate & Specialty vezérigazgatója.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Munkamorálban nem, csak a gyártási folyamatok automatizálásában vehetik fel a versenyt az európai cégek a kínai iparvállalatokkal – hangzott el a Navigator Investments Befektetői Klubján, ahol a Budapesti Értéktőzsde Xtend kategóriájában jegyzett társaság vezetői bemutatták a frissített, 2028-ig szóló növekedési stratégiájukat. A célok igen nagyratörőek, annak ellenére, hogy a magas költségek alatt roskadozó iparág már évek óta gyengén teljesít az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.
A 4iG Közép-Ázsiában is szeretne terjeszkedni a távközlés és a digitális infrastruktúra piacán, és szóba került az Üzbegisztán–Magyarország Befektetési Alap is.
2020, vagyis a koronavírus-járvány óta egyre nagyobb szerepet kapnak az állami garanciaprogramok, kamattámogatások az európai vállalatok hitelezésében: Magyarország Lengyelországgal együtt kiemelkedik a közép- és kelet-európai régióból. Ahol eurót használnak, ott az alacsonyabb piaci kamatok miatt kevésbé jellemző az állami szubvenció.
Egyre nagyobb lendülettel tarolják le a kínai autógyártók az európai piacot. A térnyerésből a magyar gazdaság egyelőre nem profitál, hiszen a BYD szegedi gyárának még hosszú hónapok kellenek, hogy meginduljon a termelés.
Erős első negyedévről, 23 százalékos növekedésről számolt be a Toyota a magyarországi újautó-piacon: a japán márka 5109 személyautót és kisteherjárművet helyezett forgalomba 2026. első három hónapjában.
