A kormány kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a korábban hozott stratégiai döntés alapján az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön az új programozási időszak tapasztalatairól tartott nemzetközi konferencián, Budapesten.
44 ezer vállalkozás jutott pénzhez
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencia megnyitóján kiemelte: a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése a legfontosabb az operatív programokban.
Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) eddig 48 pályázat jelent meg, az év végéig további 48 kiírás lesz, és elindult a visszatérítendő támogatások rendszere is.
Vitályos Eszter ismertette, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban a kifizetett 9223 milliárd forintra 150 ezer pályázat érkezett, ebből 70 600 nyert, közülük alig volt 44 ezer a vállalkozás, a források 90 százaléka közkedvezményezettekhez jutott.
Legyen gyors és egyszerűbb
Elmondta, a kormány arról döntött, hogy a 2014-2020-as időszakban az uniós forrásokat nem aprózza el, 2017. június 30-ig az összes pályázatot kiírja, hiszen fontos, hogy 2017-2018-ban a támogatási szerződések megvalósuljanak, és a források lekötése és kifizetése érdemben beinduljon.
Hangsúlyozta: a kormány az uniós források felhasználásakor is együttműködik a magyar piaci szereplőkkel, példaként említette, hogy az új közbeszerzési törvényben a kormány az uniós keretek között próbálja megteremteni annak a feltételeit, hogy a magyar gazdaság szereplőinek ugyanolyan lehetőségük legyen hozzáférni az itteni közberuházásokhoz, mint amilyen a nyugat-európai cégeknek a saját piacukon már régóta megvan.
Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázatoknál kiemelten figyelnek a bürokrácia csökkentésére, kevesebb adatot kell beadni, egyszerűsített, elektronikus beadási rendszert működtetnek, amelyet a pályázók is tudnak használni.
Külföldön is értelmezhető magyar cégek
Rákossy Balázs kiemelte: a kis- és középvállalkozásoknál a kapacitás bővítését, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a piacra jutást, az exportképesség növekedését kiemelten támogatják azért, hogy a következő években a 2500-3000 külpiacon is értékesítő kkv-k száma 10 000 fölé emelkedjen.
Az NGM államtitkára kitért a magyar gazdaság újraiparosításának támogatásra is, szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez történő hozzájárulása a mostani 22 százalékról 30 százalékra nőjön.
Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a visszatérítendő uniós támogatásokat felölelő pénzügyi eszközökre a 2014-2020-as időszakban mintegy 720 milliárd forintot különített el Magyarország, ez az összeg háromszorosan a 2007-2013-as időszakénak. A források kihelyezése megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül, ebben a konstrukcióban az idén 630 milliárd forint keretre 18 pályázattal számolnak.
Csak kisvállalkozásokat kellene tolni
Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának igazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásakor a kkv-kra kell fókuszálni, a versenyképességi programokat célszerű támogatni. Az 2014-2020-as programozási időszakban a kis- és középvállalkozások segítésében az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő pénzügyi eszközök, ennek bevezetésében Magyarország élenjár - mondta Erich Unterwurzacher.
Adriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az unió a fiatalok foglalkoztatásának segítését fontosnak tekinti, hosszú távon a munkaerőpiaci egyensúly megteremtését tartja elsődlegesnek, és ezt támogatja is a szociális alapból.
Döntött az EU.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
