A fejlesztési minisztérium alá tartozó Kiemelt Közszolgáltatások Főosztálya drámai hangú jelentést készített a vízközmű ágazat helyzetéről, amely a 444.hu birtokába került. Az önkormányzatoknak is elküldött jelentés szerint a "víziközmű szolgáltatási szektor állapota válságosra kezd fordulni fenntarthatóság, a működtethetőség, és a finanszírozás szempontjából.”
A kormány döntéseinek hála
A bajok a 2013-as rezsicsökkentéssel és a közműcégekre kirótt különadókkal kezdődtek. Az előző választások elé időzített rezsicsökkentéses gerjedelemben a háztartási vízszolgáltatás árát is 10 százalékkal csökkentették, miközben a közműadót úgy vetették ki, hogy azt akkor is fizetni kell, ha a cégek a bevételeikből ezt nem tudják kitermelni - írja a 444.hu.
A módszer tökéletesen megfelelt a kormánynak arra, hogy a lakossági áram- és gázszolgáltatókat felvásárolja a külföldi tulajdonosok kivéreztetésével. Csakhogy a vízközművek nem nyugati multiknál, hanem jellemzően települési önkormányzatoknál voltak, így ebben az esetben őket sikerült tönkretenni.
Mivel a vizes cégek csak az állam által meghatározott díjat szedhetik, és fizetik az adókat is, sok közülük veszteségessé vált. Ahol még éppen kijönnek a pénzükből, ott sem marad felújításokra, ezért rettenetes műszaki állapotba kerültek a vízvezetékek. A jelentés szerint a felújítás 3000 milliárd forintnál is többe kerülne.
Mi a megoldás?
A jelentés megoldási javaslatai tökéletesen szembe mennek a kormányzat eddigi politikájával - írja a 444.hu. Egyrészt felvetik, hogy jó lenne, ha az emberek annyit fizetnének a vízért, mint amennyibe kerül és nem kevesebbet. A jelentés azt is javasolja, hogy alakítsák át a közműadót a vizes cégek esetében, legalább úgy, hogy arányosítsák a kisebb és nagyobb települések terheit, hogy a nagyvárosi szolgáltatók többet, a kistelepülésekéi pedig kevesebbet fizessenek.
A jelentés legvégén pedig felmerül a kormány kedvenc megoldása mindenre: az államosítás. Felvetik, hogy a teljes ágazat államosával optimalizálni lehetne a rendszer működését, növelni a hatékonyságot. Ahhoz, hogy mindegyik vízközműcégben az állam legyen a többségi tulajdonos, 53 milliárd forintra lenne szükség a jelentés szerint - írja a lap.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
