A vezérigazgató a globális tanácsadó cég 1300 cégvezető megkérdezésével készített felméréséről kiemelte: a járvány kitörésekor szembesült mindenki azzal, hogy nem tudja megoldani a megfelelő végzettségű és számú munkaerő rendelkezésre állását egy adott időben. A globális felmérést a KPMG minden évben elkészíti, 2020-ban rendhagyó módon megismételte az év eleji adatfelvételt.
A KPMG CEO Outlook című 2020 felmérésében a világ 11 országának 1300 vállalatvezetője vett részt, akik 11 szektort képviselnek. A január-februári felmérést nyár végén megismételték, abban több mint 300-an adtak választ.
Az év elején még a 12. helyre rangsorolták a cégvezetők a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is. Jelezte: a kutatás szerint 2020 elején még minden második, nyár végére viszont már csak minden harmadik cégvezető bízott vállalata árbevételének 2,5 százalékot meghaladó éves növekedésében a következő három évre.
A munkaerő és a HR felértékelődött, személyes problémává vált a vezetők számára is a távmunka bevezetése a személyes jelenlét hiánya miatt. A digitális átalakulásnak ugyanakkor erős humán aspektusa van, a munkavégzés gyors megváltozása gyors átképzést igényelt. Példaként említette, hogy a KPMG-nél digitálisan kellett új munkatársakat toborozni, betanítani és munkába állítani, több mint 100 új munkatársat vettek fel a járvány első hulláma alatt.
A munkaerőpiaci helyzet azért is vált elsődleges kockázattá világszerte, mert a tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy cégnek mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt vagy a költségtömegét - benne a bérköltséggel - szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitási számítás - mondta a cégvezető.
A digitalizáció fontosságáról a járvány hónapjai megerősítették a cégvezetőket: ötből 4 vezető szerint kiemelt figyelem jutott erre a területre a karanténidőszakban. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Kedvező fejleménynek nevezte azt, hogy a vállalatok átfogó és nem "szigetszerű" informatikai fejlesztéseket valósítanak meg vagy terveznek megvalósítani.
Nem csak arról van szó, hogy a cégvezetők a járvány hatására átértékelték a kockázatokat, hanem arról is, hogy a cégvezetők a járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba. A másik erős hatás a covid-19 mellett az esélyegyenőség, az egyenlő bánásmód mozgalmak hatása Rózsai Rezső szerint, ez a szemlélet beépül a cégek működésébe.
A vírus miatti korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása.
Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra: 65 százalékuk jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi. A fenntarthatósággal minden érdekcsoport erősebben kezdett foglalkozni, a befektetők részéről pedig ez alapvető szempont lett - húzta alá.
Kórász Tamás, a KPMG partnere, az üzleti tanácsadás vezetője elmondta: az iparágankénti felmérés alapján a cégek 75 százaléka éveket ugrott előre a digitalizációban, új fejlesztések bevezetésében. A digitalizációt támogatók aránya 80 százalékos, amit az otthoni munkavégzés kényszerített ki. Számos folyamat, a számlamenedzsment, a beszerzés, vagy a terméktervezés is otthonra került át, mindez komoly digitális igényt támasztott a szervezeteken belül.
A választ adók 60 százaléka hisz a digitalizációban, a feltörekvő technológiákban. A kutatásban részt vevők szerint meg kellett szervezni a digitális ügyfélkiszolgálást, az oktatásban, egészségügyben, vagy akár a biztosítási kárfelmérésben is új módszereket kellett kialakítani.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
