Az Esprit Holdings több mint 40 országban van jelen, két székhelye közül az egyik Németországban található, a másik Hongkongban. A fizetésképtelenségi eljárás az Esprit Europe GmbH-t és hat másik német leányvállalatát érinti.
A csoport közleménye szerint "pénzügyi szempontból életképtelen a jelenlegi németországi vállalkozások munkájának folytatása". A horribilis bérleti díjak, a magas munkabérek és energiaárak, valamint a koronavírus-járvány utóhatásai és a nemzetközi konfliktusok következményei csökkentették a forgalmat, és gyengítették az európai leányvállalatok pénzügyi helyzetét.
A közlemény arra is utal, hogy más európai vállalkozások szintén érintettek lehetnek, ugyanis a márkanevet viselni jogosult cégek közül kettő francia, brit és lengyel Esprit Holdings társaságok részvényese is, illetve tulajdonos egyéb cégekben, amelyekre szintén hasonló fizetésképtelenségi eljárás vár a jövőben.
Fotó: Depositphotos
A Reuters szerint az Esprit márciusban, Belgiumban és Svájcban már csődöt jelentett. Boltok bezárásáról egyelőre nem érkezett bejelentés.
Másfél ezer embertől válnak meg
Az üzletmenetben a további intézkedésig nem lesz változás, de a munkavállalók számában igen: az Espritnél mintegy 1500 alkalmazott munkahelyét érinti közvetlenül a fizetésképtelenség.
Közben az egyes leányvállalatok vezetése a szerkezetátalakítási terveken dolgozik, a csoport pedig újféle finanszírozási lehetőségeket vizsgál. Időközben ugyanis jelentkeztek potenciális befektetők, akiket érdekelne a stratégiai partnerség.
A Reuters arról számolt be, hogy az egyik pénzügyi befektető már előrehaladott tárgyalásokat folytat az európai márkajogok megszerzéséről.
A többi rangosabb márka, de a névtelen fast fashion cégek egy része is hasonló helyzettel küzd. Egyrészt elindult egy társadalmi folyamat, amely megpróbálja lebeszélni a vásárlókat az értelmetlen és fölösleges impulzvásárlásokról, fenntarthatósági szempontból. Köztudomású, hogy a tavalyi szezon megmaradt árucikkeit egyszerűen bedarálják, ha jótékony célra fordítanák, már a szállítás is sokba kerülne. A leárazások sem jelentenek megoldást, mert a vevők egyik része eleve számít erre, másik részük viszont kényszervásárló, akinél nem a pénz számít, hanem a hangulat. A ruhafélék legtöbbje így is a kukákban végzi, - lásd energiapazarlás - esetleg valamelyik távoli ország turkáló hálózatában köt ki, de ez nem javít a márka pénzügyi helyzetén.
A háború hatását nem lehet kivédeni
Egyelőre nehéz kilépni az ördögi körből: az áruházak ma már egyre gyakrabban cserélik a kínálatot, és minden mértéket kezd felülmúlni a választék bővítése. Állítólag a visszalépés, a trenddel való szembemenés lehetetlen.
A nyugati márkák egy része még ma sem tudott kilábalni az orosz piac elvesztéséből, - meg persze részben az ukránból - bár vannak olyan cégek, például a Zara, amelyek kezdenek visszaszivárogni, harmadik országok közbeiktatásával.
A tervezet értelmében Irán egy hónapon belül a háború előtti szintre állítaná vissza a kereskedelmi hajóforgalmat a Hormuzi-szorosban. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
