A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy csak az átlagnál nagyobb nyereségességük révén ennyivel járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez ezek a cégek. A gond csak az, hogy bár az összeg valóban megjelenik az adott évi – jelen esetben a 2018-as – GDP-ben, de
ez nem megismételhető, nem újratermelődő jövedelem.
Különösen igaz ez úgy, hogy a kormányközeli vállalkozók az elmúlt években a nyereség nagy részét kivették cégeikből, és nem forgatták vissza azt további fejlesztésekre.
Az elmúlt hetekben több cikket is írtunk a hazai építőipar tavalyi teljesítményéről. Ezekben bemutattuk, hogy a kormányközeli vállalkozók hogyan szednek ki tízmilliárdokat kiemelkedően jövedelmező vállalataikból, amelyek szinte kizárólag állami megrendelésekből élnek, miközben az elnyert munkákat sokszor nem is maguk végzik el.
Bár a NER-közeli vállalkozók számára egyértelműen az építőipar a legfontosabb fejőstehén, véletlenül sem ez az egyetlen szektor, ahol segíti őket az állam jószándéka. A közelmúltban az Index és a HVG is alapos összeállítást közölt arról, hogy mely ágazatokban mennyit kerestek a NER-hez köthető vállalkozók. Bár nem mindenhol lehet annyit kaszálni, mint az építőiparban, az azért elég jól látszik, hogy az állami megbízásokból élő vagy valamilyen kormányzati döntéssel megtámogatott cégek az iparági átlagnál jellemzően jóval nagyobb nyereségrátával működnek. A továbbiakban a legfontosabb szektorokat vesszük sorra, bemutatva, mennyi extraprofitot ér el ezekben a NER-elit.
Építőipar
Az éllovas – ahogy erről már volt szó – egyértelműen az építőipar, ahol közel 50 milliárd forintnyi többletnyereséget hoztak össze 2018-ban a legnagyobb kormányközeli cégek. A szektor 40 vezető vállalatából 15 egyértelműen olyan vállalkozó tulajdonában van, aki jó kapcsolatot ápol a kabinettel, ténylegesen azonban ebben a szűk körben is több társaság lehet Fidesz-közeli, a top 40-en kívüli vállalatokról nem is beszélve.
Mindenesetre a biztosan NER-kompatibilis 15 társaság tavaly valamivel több mint 750 milliárd forintnyi árbevételt hozott össze. Ebből, ha az iparági átlagnak megfelelő profitrátával működnek, akkor nagyjából 25-26 milliárdnak kellett volna megmaradnia nyereségként. (A Magyarországon is aktív nagy nemzetközi csoportok árbevétel-arányos adózott eredménye jellemzően 2-2,5 százalék volt legutóbbi üzleti évükben. Itthon azonban ezek a cégek is nagyjából másfélszer magasabb profitrátával működnek, így 3,4 százalékos mutatóval számoltunk).
A tényleges profit azonban majdnem háromszor ennyi, 74,4 milliárd forint lett.
Ügynökségek
Az Index összeállítása szerint a NER-nek a második legtöbbet hozó ágazat a kommunikációs szektor volt. Ez elsősorban annak a Balásy Gyulának köszönhető, akinek Mészáros Lőrincet is túlszárnyaló felemelkedéséről mi is írtunk. A nyíltan Fidesz-szimpatizánsüzletember ügynökségei – amelyek mostanra az állami kommunikációs tevékenység kizárólagos haszonélvezőivé váltak – tavaly együttesen már 60 milliárdos bevételt és közel 11 milliárdos adózott nyereséget hoztak össze.
A nemzetközi csoportok teljesítménye alapján az látszik, hogy ebben a szektorban alapvetően magasabbak a profitráták, mint mondjuk az építőiparban, de azért nem ennyivel. A világ legnagyobb reklámügynökségeinél az elmúlt években előfordult 10 százalékot meghaladó árbevétel-arányos adózott nyereség, az átlag azonban valahol 7 és 8 százalék között volt. Ez alapján a New Land és a Lounge Design nyeresége durván 6-6,5 milliárd forinttal lett magasabb a piaci alapon indokoltnál 2018-ban.
Szerencsejáték
A NER-elitnek a harmadik legtöbb pénzt fialó szektor, a szerencsejáték esetében még nehezebb összehasonlítási alapot találni. Persze lehet, hogy nem is kell, hiszen a nyereséget szállító kaszinók a kormányzat sokszor egészen megdöbbentő döntéseinek köszönhetően termelhetnek ennyi pénzt. A kabinet még 2014-ben kezdte el átszabni a piacot, ami lényegében teljes egészében Fidesz-közeli emberek játszóterévé vált. Az új szabályozás legnagyobb nyertese a januárban elhunyt Andy Vajna lett, aki amellett, hogy megszerezte az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogát, 2017-ben az online kaszinók területén is monopolhelyzetbe került. Ahogy arról korábban írtunk, ez hat év alatt 50 milliárdnyi profitot is hozhat a néhai filmügyi biztos örököseinek.
Persze nem lenne teljesen helyes eljárás, ha az öt offline és egy online kaszinót összefogó LVC Diamond közel 10 milliárdos eredményét egy az egyben extraprofitnak számítanánk, hiszen a szerencsejáték jó eséllyel akkor is termelne nyereséget, ha a kormány nem csinál belőle Fidesz-közeli monopóliumot. Az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. például az elmúlt években 4-4,5 százalék közötti profitrátával működött. Ha az LVC Diamond is ezt hozza, akkor nagyjából 1,2 milliárd lett volna az adózott eredménye tavaly.
Vajna cége azonban majdnem 34 százalékos (!) nyereségrátával működött, így 8,4 milliárdos többletprofitot ért el.
A resztli is tízmilliárdokat hoz
Az Index összesítése alapján a fenti három ágazat adja a NER-elitcégek összesített nyereségének nagyjából a háromnegyedét. A maradék 25 százalékon több mint féltucat további szektor osztozik, amelyeknél szintén nem könnyű összehasonlítási alapot találni.
Ha azzal számolunk, hogy ebben a körben hasonló lehet az adózott eredményen belül az extraprofit aránya, mint a három korábban bemutatott ágazatban (tehát a teljes nyereség durván kétharmada), akkor ezek a vállalatok további 21 milliárd forintnyi többletnyereséget hoztak a kormányhoz hű vállalkozóknak. Ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és úgy kalkulálunk, hogy a profitnak csak a fele extra, akkor is 16 milliárd forint adódik.
Mindez azt jelenti, hogy az általunk megvizsgált cégek körében 80-85 milliárd forint között lehet az az összeg, amit az átlagos ágazati nyereségszint feletti profitrátájuknak köszönhetően tettek zsebre a kormányközeli vállalkozók.
(G7)
A konszenzusnak megfelelő számok ellenére 5 százalékos pluszban a részvény. 
