Meddig termelik még a milliárdokat a kaszinók a NER kegyeltjeinek?

Bár a jegybank Növekedési Kötvényprogramja (NKP) lassan öt éve lezárult, a NER-es cégeket olcsó forrással ellátó pénzeső most válik igazán veszélyessé a Magyar Nemzeti Bank számára. A kormányváltás és az állami szerződések átvilágítása miatt sorra dőlnek be vagy minősülnek le az egykor érinthetetlen holdingok: a Bayer Construct csődje mellett az Opus és a Market komoly nyomás alatt áll.

Az stratégiai váltás sem feltétlenül elegendő néhány gazdasági társaság számára.

Extrém hőség, rekordalacsony Duna, leállított atomerőmű: a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót. A következő napokban, hetekben Magyarország példátlan energiaellátási válsággal nézhet szembe. Hogyan vizsgázik majd a Tisza-kormány, és hogyan a társadalom? Mindeközben azért nem áll le a közélet: hamarosan felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. De vajon ki tudja-e majd elégíteni az elszámoltatást követelő tömegeket?

Az Orbán-kormányok alatt állami kommunikációs tendereken multimilliárdossá lett Balásy Gyula a héten teljes fegyverletételt hajtott végre azáltal, hogy egy Tisza-közeli médium stúdiójában ajánlotta fel az államnak cégbirodalma zászlóshajóit, valamint magánvagyona egy részét. Mindeközben kiderült, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos alapja jórészt Fidesz-közeli celebek kifizetőhelyévé vált. Dőlnek a NER-dominók, és hol van még a vége?

A blokkolt összeg viszont csak töredéke a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak.

Fapadosról ismét magángépre váltott a NER, amely a horvát tengerparton már a 2026-os választási győzelem tervén dolgozik. De mi van abban az osztogatáson kívül? Miért hirdet a 15 éve kormányzó Fidesz gigantikus országépítési programot? Mit láttunk Magyar Péter országjárásának révfülöpi állomásán? Miért nem lehet bemenni Hatvanpusztára, ha nincs ott mit titkolni? És miért alkalmaz kettős mércét a kormány a Barátság kőolajvezeték és Munkács bombázása ügyében?

Csökken a foglalkoztatottság. Elvették a külföldiek a magyarok munkáját? Mit tehet a NER? Most akkor merre tart a kiskereskedelem? Mitől nő újra az infláció? Mire lesz jó a Tisza párt falusi lapja? Mt várhatunk a dán EU-s elnökségtől? Mit tanulhatunk a demokrata New York-i polgármester-jelölttől?

Az üdülőt ingyen kapta meg az önkormányzat a kormánytól, de lakópark épülhet rá, hiszen az új vevők a NER legnagyobb óriásai közé tartoznak.

Az új politikai erő feltűnése okozta volna? A “kormányközeli” vagy NER-es társaságok a tőzsdén rosszul teljesítettek az utóbbi pár hónapban. Ráadásul valószínű, hogy két kiemelt dátumnak nagy szerepe van ebben. De beszéljenek a grafikonok!

Magyar Péter most fut, de ki fog pukkadni. Lázár János viszont szívós hosszútávfutó, és még a vidéki kocsmákból sem nézik ki. A nagyvezért a NER-en belülről leváltani persze húzós, de láttunk már meglepő dolgokat. A NER-botránytól az ellenzék még nem lesz jobb, kellene már egy hiteles vezér. Az állami iskolák túl sokszor omladoznak, a pedagógusok még mindig le vannak tojva, a civil társadalom csak nyomokban létezik. Eközben az egész politikai cirkuszt mi fizetjük. Ez itt új podcastunk, az Ez Viszont Privát ezúttal Dobos Zoltánnal, Mester Nándorral és Wéber Balázzsal. Most tényleg nem teszünk lakatot a szánkra.

Nagy üzlet lehet a következő években a felszámolás. A kormány pályázaton döntötte el, ki végezhet majd ilyen munkát, a nyertesek között pedig több neres üzletember és egy fideszes politikus is felbukkan, mutatott rá a Direkt36.

Schatz Péter a kormánypárti média balkáni térhódításának egyik kulcsfigurája, korábban Habony Árpáddal is üzletelt. Most nyomoz utána a macedón hatóság.

Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka az MNB kötvényprogramja; szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat a NER-hez egyértelműen és kevésbé egyértelműen kötődő cégekbe.

Eladta két éve még piacvezető médiaügynökségi csoportját az időközben a kormány kegyeltjei közül látványosan kieső Kuna Tibor.

Minden bizonnyal a 80 milliárd forintot is meghaladta tavaly a kormányközeli vállalkozások extraprofitja. Ez nem az az összeg, amit a vállalatok nyereségként mutattak ki, hanem az, amennyivel az iparági átlagnál magasabb eredményt értek el. A hatalmas profit a magyar GDP nagyjából 0,2 százaléka, vagyis az összes Magyarországon megtermelt érték ötszázad része.

A G7 becslése szerint tavaly a magyar építőipari vállalatok együttesen valamivel több mint 5800 milliárdos bevételt hozhattak össze, melyből több mint 750 milliárd a NER-hez köthető vállalkozásokhoz került.

A kormány kedvelt jelszava a társadalmi egyeztetés, amelyet többek között az biztosítana, hogy a jogszabályokat véleményezésre teszik közzé. Megnéztük, hogyan működik ez a gyakorlatban. Bár a deklarált cél az, hogy minél szélesebb körű társadalmi elfogadottsággal szülessenek meg a törvények és rendeletek, a válaszadók sokszor nagyon rövid határidővel kénytelenek számolni, és válaszra sem mindig számíthatnak.