Magyar Péter most fut, de ki fog pukkadni. Lázár János viszont szívós hosszútávfutó, és még a vidéki kocsmákból sem nézik ki. A nagyvezért a NER-en belülről leváltani persze húzós, de láttunk már meglepő dolgokat. A NER-botránytól az ellenzék még nem lesz jobb, kellene már egy hiteles vezér. Az állami iskolák túl sokszor omladoznak, a pedagógusok még mindig le vannak tojva, a civil társadalom csak nyomokban létezik. Eközben az egész politikai cirkuszt mi fizetjük. Ez itt új podcastunk, az Ez Viszont Privát ezúttal Dobos Zoltánnal, Mester Nándorral és Wéber Balázzsal. Most tényleg nem teszünk lakatot a szánkra.

Nagy üzlet lehet a következő években a felszámolás. A kormány pályázaton döntötte el, ki végezhet majd ilyen munkát, a nyertesek között pedig több neres üzletember és egy fideszes politikus is felbukkan, mutatott rá a Direkt36.

Schatz Péter a kormánypárti média balkáni térhódításának egyik kulcsfigurája, korábban Habony Árpáddal is üzletelt. Most nyomoz utána a macedón hatóság.

Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka az MNB kötvényprogramja; szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat a NER-hez egyértelműen és kevésbé egyértelműen kötődő cégekbe.

Eladta két éve még piacvezető médiaügynökségi csoportját az időközben a kormány kegyeltjei közül látványosan kieső Kuna Tibor.

Minden bizonnyal a 80 milliárd forintot is meghaladta tavaly a kormányközeli vállalkozások extraprofitja. Ez nem az az összeg, amit a vállalatok nyereségként mutattak ki, hanem az, amennyivel az iparági átlagnál magasabb eredményt értek el. A hatalmas profit a magyar GDP nagyjából 0,2 százaléka, vagyis az összes Magyarországon megtermelt érték ötszázad része.

A G7 becslése szerint tavaly a magyar építőipari vállalatok együttesen valamivel több mint 5800 milliárdos bevételt hozhattak össze, melyből több mint 750 milliárd a NER-hez köthető vállalkozásokhoz került.

A kormány kedvelt jelszava a társadalmi egyeztetés, amelyet többek között az biztosítana, hogy a jogszabályokat véleményezésre teszik közzé. Megnéztük, hogyan működik ez a gyakorlatban. Bár a deklarált cél az, hogy minél szélesebb körű társadalmi elfogadottsággal szülessenek meg a törvények és rendeletek, a válaszadók sokszor nagyon rövid határidővel kénytelenek számolni, és válaszra sem mindig számíthatnak.