Magyar Péter küldte lejtőre a NER-cégeket a  tőzsdén?

Egyes hazai tőzsdei cégek egyértelműen vagy túlnyomó részben, mások esetleg csak részben vagy áttételesen, közvetve köthetők a Magyarországot 14 éve kormányzó párthoz és annak úgynevezett Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER). Ezért ezek árfolyam alakulása akár politikai üzenetet is hordozhat a kisbefektetői hangulaton keresztül, és fordítva, a politika befolyásolhatja a NER-cégek árfolyamalakulását.

Erre jó példa lehet ez az év, Magyar Péter üstökösszerű feltűnése a politikai színpadon az év elején és tavasszal. Az árfolyamok alapján úgy tűnik, hogy valóban befolyásolhatta ez az esemény egyes cégek árfolyamát.

A BUX vagy a BUMIX a NER-é?

Érdemes azzal kezdeni a vizsgálódást, hogy megnézzük a két fontos hazai tőzsdeindex, a BUX és a BUMIX alakulását. Ha valaki még nem tudja, a BUX index a nagyobb hazai részvénytársaságok áralakulásából képzett mutató, a BUMIX pedig inkább a közepes cégek indexe. Az említett NER-cégek elsősorban a BUMIX-ban szerepelnek, abban sokkal jelentősebb a súlyuk. (Átfedések is vannak a két index között.) Így a BUMIX index már maga is valamiféle útmutatást adhat arról, hogy a politikai változások szele érezhető-e a tőzsdén.

• A BUMIX tagjai jelenleg (márciustól): 4iG, Akko Invest, Alteo, ANY Biztonsági Nyomda, Appeninn, Autowallis, BIF, CIG Pannónia, Delta Technologies, Duna House, Graphisoft Park SE, Masterplast, MBH JZB, Opus Global, Pannergy, Rába, Waberer’s

Ha ránézzük az indexre, azt látjuk, hogy a BUMIX április elején érte el csúcsát, majd innét nem túl nagy mértékben, de határozottan visszaesett néhány százalékot. Eközben viszont a BUX index tovább emelkedett az utóbbi hetekben is, sőt új és új történelmi csúcsokat döntögetett a napokban. Mindenesetre a NER-cégekkel való összehasonlításra helyesebbnek látszik a BUMIX index használata.

Két fordulópontot is hozhatott Magyar Péter

Hogy miért pont április elején történt ez a fordulat a BUMIX-ban? Nagy valószínűséggel a Magyar Péter-féle április 6-ai nagy tömegtüntetéshez köthető, amely után világossá vált, hogy ez az új politikai erő valóban komoly kihívója lehet a kormányzó pártnak. Megint mások február elejét emlegetik fontos fordulatként, február 11-ével a fókuszban, amikor Magyar Péter egy fontos interjút adott. A grafikonokon a két piros függőleges vonal ezt a két dátumot jelöli.

Amint a fenti ábrán látható, a NER tőzsdei zászlóshajói közül a narancsszínű Opus történetesen épp az említett februári időpont után kezdett el esni. A lila 4iG viszont ez után még egy nagy ugrásra is képes volt február végén, amit azután lassú lecsorgás követett. Az mindenesetre beszédes, hogy míg a BUMIX index felment bő 12 százalékot ebben az évben cikkünk írásáig, addig a 4iG csak kettőt, az Opus pedig még esett is valamelyest (de volt nemrég mínusz hat százalékban is).

A BIF és az Appeninn ingatlancégek március végén-április elején voltak ötven százalékos pluszban is az év elejéhez képest. Április 6-tól mostanáig ez azonban az Appeninnél körülbelül felére morzsolódott le, bár a részvény még így is mintegy 23 százalékos pluszban van. A BIF-nél viszont teljesen elolvadt a plusz.

Lejtőn a hadiipar és a bankszektor nemzeti ékkövei

A Rába kivételnek látszik. Bár a kormány nagy szerepet szán neki a magyar hadiipar újjáépítésében – ami a tulajdonosi körében is meglátszik –, a részvény egész évben lefelé tartott. Az esés azonban a grafikon szerint februárban gyorsult.

Az MBH Bank (Magyar Bankholding) és az MBH Jelzálogbank (MBHJZB) első keresésre nem voltak meg a grafikonrajzolóban, de beleillenek a sorba. A BÉT adatai szerint az előbbi 3,6, az utóbbi 15,2 százalékot zuhant az idén (“YTD”). De volt honnét, hiszen tavaly ősszel mindkettő hatalmasat emelkedett. Ám az MBH-t is meg lehet találni (ISIN kód alapján), csak még MKB néven fut, az MBH Jelzálogbank pedig Takarék Jelzálog néven. Íme az árfolyamalakulásuk:

NER-es cégek-e a Mol és a Richter?

A jelentős (de nem többségi) állami tulajdonrész miatt egyes értelmezések szerint NER-cégnek tekinthető a Mol és a Richter is. Ebben az esetben pedig akár a BUX index több mint felét is ide lehetne sorolni. Ennek ellentmondanak az újabb és újabb különadók, járadékok, illetékek, ársapkák stb., amikkel ezeket a cégeket gyakran sújtják. Azt sem lehet mondani, hogy állami megbízásokból élnének ezek a vállalatok, mint sokan mások.

De miért ne rajzoljunk fel erre is egy grafikont? A Mol és a Richter ezen kissé alulteljesítőnek látszik, a Richter ráadásul pont február elejétől. A NER-en kívül eső OTP viszont egyértelműen felülteljesítő, a BUX-hoz hasonlóan sorra dönti a rekordokat.

Az összes szóban forgó cég árfolyamára hathatott persze egy sor más tényező is: gyorsjelentések, egyéb, rendkívüli bejelentések, az osztalékfizetések közzététele, közgyűlési döntések, közbeszerzések, hogy csak párat említsünk. Ezekkel most nem foglalkoztunk. 

De miért is kéne esniük?

Hogy hogyan is befolyásolná egy esetleges kormányváltás a jövőben ezeknek a cégeknek a működését, arra a magyar viszonyokat ismerve nem túl nehéz válaszolni. A társaságok eddig hatalmas hátszéllel működtek, nagyon feléjük lejtett a pálya. Hatalmas bevételekre tettek szert állami megbízásokból, óriási állami támogatásokat és hiteleket kaptak (tisztelet a kivételnek). Egy esetleges kormányváltás esetén mindez elmaradhat, miközben hatalmas korábbi adósságaikat görgetik maguk előtt (tisztelet a kivételnek).

Eközben nem biztos, hogy az alapműködésük nyereséges, hiszen egyenlőre inkább a terjeszkedésre koncentráltak. A jövőben minimum egy alapos átszervezésre lenne szükségük ahhoz, hogy a működésük fenntartható legyen (tisztelet a kivételnek). A magyar kormányváltások történetének ismeretében pedig arra is van komoly esély, hogy fordulat esetén hosszas perek és más jogi eljárások folynak majd ezen cégek ellen a közpénzek felhasználása kapcsán (tisztelet a kivételnek).

Vannak, akik tudni vélik, hogy tőzsdei internetes fórumokon is tetten érhető a NER-cégek kisebb befektetőinek hangulatváltozása. Ezt persze nagyon nehéz mérni.