Résen kell lenni, ha nem akarunk lecsúszni az egyeztetésről
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) a minisztériumok saját jogszabálytervezeteik egy részét közzéteszik saját honlapjukon, amelyre a kormany.hu-n navigálva juthatunk el. A tervezetek innen a legegyszerűbben a jobb alsó sarokban lévő „Társadalmi egyeztetés” című dobozra kattintva érhetők el, a dokumentumokon belül pedig a „Jogszabálytervezetek” címszó alatt találjuk őket. A tervezetekkel kapcsolatos véleményeket a megadott email címre kell elküldeni. A levélre egyedi választ nem küldenek, de a véleményezők neve szerepel az egyeztetésről szóló, szintén a honlapon közzétett összefoglalóban.
A véleményezési határidő nagyon változó, lehet két nap, de egy hónap is - a legtöbb esetben 1-2 hét áll rendelkezésre - és megegyezik a közigazgatási egyeztetés időtartamával, amely során más kormányzati szervekkel, érdekképviseletekkel, szakmai szereplőkkel tárgyal a tervezetért felelős tárca. Jelenleg folyik például a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetének személyes és online konzultációja.
Így döntenek a határidőről
Az egyeztetések határidejét a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter határozza meg. Ekkor, a vonatkozó rendelet szerint, a miniszternek mérlegelnie kell a jogszabálytervezet terjedelmét, szakmai és társadalmi jelentőségét, módosítás esetén a módosított jogszabály szerkezetét érintő változás mértékét.
„Emellett minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amely elősegíti, hogy a vélemények lehető legszélesebb köre jelenjen meg, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági szempontból háttérbe szorult csoportok véleményére – közölte érdeklődésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). - Nyilvánvaló például, hogy egy szűk szakmai csoportot érintő miniszteri rendelet egymondatos módosításának véleményezése nem igényel annyi időt, mint a közszolgáltatást szabályozó törvény módosítása vagy egy új Büntető Törvénykönyv” – tették hozzá.
A Belügyminisztérium (BM) tájékoztatása szerint a féléves előzetes tervben szereplő jogszabályok véleményezésére általában több idő marad, az előre nem látható, "szükségszerű" tervezeteknél azonban nagyon változó a határidő.
Nincs mit tenni, ha a javaslat a kukában landol
A válaszadók általában a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve az érintett gazdasági társaságok közül kerülnek ki. A BM és a Vidékfejlesztési Minisztérium jogszabálytervezeteit azonban gyakran magánszemélyek, egy-egy szakma képviselői is véleményezik.
A beérkezett véleményeket a minisztérium főosztályai kezelik, az ezekből készített összefoglalót a honlapon a tervezet mellett, tömörített fájlban teszik közzé, törvény esetén az Országgyűléshez történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a kihirdetést követően. Ha nem érkeztek vélemények, illetve ha a tervezet mégsem jut el az Országgyűlésig vagy a Magyar Közlönyben történő közzétételig, nem készül ilyen összefoglaló.
Az összefoglalóban elvileg fel kell tüntetni a gyakori és jelentős észrevételeket, illetve az elutasítás indokát - de csak azoknál a véleményeknél, amelyeket az összefoglalóban megemlítenek. Így amelyik javaslatról úgy döntenek, hogy nincs összhangban „a kormányprogram társadalmi-gazdasági céljaival”, és nem állta ki a „szakmai, illetve politikai mérlegelést” – ahogy a KIM írja – azok elutasítását nem kell megindokolniuk. Így kérdéses, hogy megvalósul-e az egyeztetés célja: hogy a jogszabály valóban széles körben elfogadott legyen.
Az, hogy egy-egy jogszabályra mennyi válasz érkezik, különböző az egyes minisztériumokban. „A beérkező észrevételek száma a jogszabálytervezet társadalmi súlyától függ. Ez egy kisebb súlyú jogszabály esetében lehet mindössze néhány, nagyobb súlyú jogszabálytervezeteknél elérheti a több százat is, de sok a hasonló javaslat” – írta a KIM. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) azonban, tájékoztatásuk szerint jellemzően alacsony a beérkezett vélemények száma: sokszor egyet sem kapnak. A többi minisztériumnál is ez a helyzet
Nem kell mindig egyeztetni
Van olyan eset is, amikor a minisztériumnak nem kell közzétennie a tervezetet. Ilyenek például a fizetési kötelezettségekről (pl. adók, járulékok, illetékek), az állami és uniós támogatásokról, valamint szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok. Akkor sem kell egyeztetni, ha az „különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdeket” veszélyeztetne, vagy a sürgős elfogadáshoz „kiemelkedő közérdek fűződik”.
"Ezzel a lehetőséggel ritkán szoktunk élni, és ezek az esetek is nyomon követhetők, mivel az egyeztetésre nem bocsátott tervezeteket is közzé kell tenni a honlapon" - közölte a Belügyminisztérium.
A KIM-ben az elmúlt két és fél évben 132 jogszabálytervezetet tettek közzé, arra azonban nincsen statisztikájuk, hogy ez az összes koncepció hány százalékát jelenti. Ez egy évre átlagosan 52-53 tervezetet jelent. Az NFM-ben nagyobb ez a szám: ott 2011 az összes 150 törvényjavaslat, kormány- és miniszteri rendelettervezet közül 92-t tettek elérhetővé és véleményezhetővé. A Honvédelmi Minisztérium idén eddig 31 tervezetet bocsájtott rendelkezésre, hogy ez az összes dokumentum hány százaléka, arról nem küldtek tájékoztatást. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza szerint a véleményezhető tervezetek aránya náluk 90 százalék.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
